Nem álom, hanem cél az európai elit

Elképzelhető, hogy Szoboszlai Dominik rövidesen megdönti Dzsudzsák Balázs 2012. januári, 19 millió eurós átigazolási rekordját. Magyar futballistáért azóta sem adtak ki ekkora összeget, akkor Dzsudzsák játékjogát a Dinamo Moszkva szerezte meg az Anzsitól. A Red Bull Salzburg alkalmazásában álló, 18 éves Szoboszlai a Transfermarkt szerint már most 12 millió eurót ér. „Nem csinálunk versenyt ebből, a fejlődés a legfontosabb, és Dominik ebből a szempontból nagyon jó úton jár” – reagált a Világgazdaságnak a játékost képviselő Esterházy Mátyás, az EM Sports Consulting Kft. ügyvezetője. „A játékos célja, hogy az öt topliga öt legjobb csapatának valamelyikéhez szerződjön. Az idei terv pedig az, hogy ez realitás legyen” – tette hozzá.

Az Arsenal kapcsán a menedzser azt mondta, aki iránt egy ilyen szintű klub komolyan érdeklődik, az megfelelően egészséges önbizalommal rendelkezik. „Egy ilyen kaliberű játékos énképét már nem az Arsenal érdeklődése határozza meg. Nekem az a feladatom, hogy ezt az önbizalomszintet megfelelő egyensúlyban tartsam. Eszem ágában sincs Dominik önbizalmát és a saját magáról kialakított képét letörni vagy visszafogni, mert soha nem a visszahúzódó, szerény emberekből lettek a világhírű sportolók” – mondta Esterházy Mátyás.

Sokan azt mondják, érdemes minél előbb, akár már 16-17 évesen külföldre igazolni, egyesek szerint viszont jót tesz a játékosnak előbb ötven-száz mérkőzés a magyar bajnokságban. Ennek kapcsán az EM Sports ügyvezetője hangsúlyozta: Gera Zoltán, Huszti Szabolcs vagy Juhász Roland sok NB I.-es meccsel a lábában ment ki, de nekik nem is volt lehetőségük korábban, hiszen a 2004-es uniós csatlakozás előtt voltak fiatalok. Gulácsi Péter, Szalai Ádám, Stieber Zoltán vagy éppen Szoboszlai Dominik viszont egészen fiatalon került külföldre. „Mindkettő működött, a legfontosabb kérdés a játékos minősége. Rendkívül fontos, hogy ha valaki fiatalon itthon marad, akkor már 17-18 évesen legyen stabil tagja egy első osztályú csapatnak. Ha erre nincs esély, akkor az első adandó alkalommal menni kell” – összegzett.

Az ugyanakkor igen ritka, hogy közvetlenül a magyar élvonalból akár 2-3 millió euróért igazolnak. „A magyar bajnokság és a magyar játékos jelenleg nem elismert piac, illetve árucikk. Ha mégis sikerül egy magyar futballistát több millió euróért eladni az NB I.-ből, a tapasztalatok szerint nem a számukra megfelelő helyre kerülnek. El lehet könyvelni egy-egy nagy bevételt, de ha a játékos nem lesz sikeres, akkor a magyar futballistákról, ezáltal az NB I.-ről kialakult kép nem változik” – állapította meg Esterházy. Úgy látja, az egyetlen út a jó imázs kialakítása, példaként a szlovákiai Zsolnát hozta fel, ahol már nem álom a 2 millió euró feletti értékesítés, sőt realitás lehet egy 6-8 milliós transzfer is. A menedzser szerint muszáj a magyar piacnak pozitív képet adnia, mert pár sikeres értékesítés és tapasztalat után vissza fognak jönni a külföldi klubok, hogy a magyar tehetségek közül merítsenek.

Eközben a legnagyobb költségvetésből működő magyar klubok, a Ferencváros vagy a Mol Fehérvár viszont távol áll a magyar tehetségek értékesítésétől. „Ezt most

nem is lehet tőlük elvárni” – állítja a játékosügynök. Kifejtette, hogy aki egy kupasorozat főtáblájára akar jutni, annak rengeteg pénzt kell fektetnie a csapatba, és ez nyilvánvalóan nem előnyös a helyi fiatalok szempontjából. Meglátása szerint az NB I.-es középcsapatok viszont törekedhetnének arra, hogy magyar és viszonylag olcsón megvásárolt külföldi tehetségeket később továbbértékesítsenek. A hazai futballba társaságiadó-kedvezmény formájában áramló milliárdokról úgy vélekedik: infrastrukturális szempontból az állami szerepvállalás teljesen rendben van, a régióban másképp nem is menne. Az viszont, hogy a klubok egyáltalán nem piaci alapon működnek, „nem annyira hasznos”.

(Bővebben a Vg.hu-n.)

Ki fizeti a menedzsert?

A menedzserek rendszerint az átigazolási díjakból részesülnek, arról viszont ritkán esik szó, hogyan működik ez a gyakorlatban. „Kétféleképpen honorálhatnak egy játékosügynököt: az egyik, ha az eladó klubot képviseli, ekkor az eladótól kapja a sikerdíjat a transzfer után. A másik út, ha az átvevő klub fizet a menedzsernek, hiszen segített megszerezni a játékost, akire az adott klub vágyott. Változó, hogy egyes átigazolások után milyen sikerdíjak vannak. A nemzetközi szövetségnek, a FIFA-nak van egy ajánlása a közvetítői jutalékok felső határára, ez azonban uniós versenyjogi kérdéseket is felvet, így a gyakorlatban egyáltalán nem jelenik meg – mondta Esterházy Mátyás. – Az ügynökök játékosokkal és klubokkal kialakított kapcsolatai rendkívül fontosak a futballban. A klubok igénybe veszik a szolgáltatásaikat akkor, amikor játékost igazolnak, de akkor is, amikor egy keveset játszó labdarúgó esetében megoldásra van szükségük, vagy éppen rekordtranszfert szeretnének elkönyvelni. Természetesen ezeknek a szolgáltatásoknak ugyanúgy áruk van, mint egy futballista játékjogának, egy belépőjegynek vagy a televíziós jogoknak” – tette hozzá. | K. O.