Egyelőre nem mutatja a kifulladás jeleit a hazai lakáspiac, sőt az MNB első negyedéves lakásárindexe az előző negyedévek dinamikáját megközelítő, 24,2 százalékos éves áremelkedést tükröz Budapesten 2018 és 2019 első negyedéve között. Mindezt az előző időszaki lassulást követően jelezték, hozzátéve, hogy a községekben az előző negyedévben megfigyelhető lakásárcsökkenés után dinamikus áremelkedés volt negyedéves alapon – ez jó eséllyel a bejelentésével van összhangban.
A vizsgált időszakban 7,2 százalékkal emelkedtek a lakásárak nominális alapon, míg az éves nominális növekedési ütem 17,4 százalékot ért el, kissé meghaladva az előző negyedévben megfigyelt 16,5 százalékos értéket. Reálértelemben a lakásárak növekedési üteme országos átlagban éves alapon 13,8 százalék volt ekkor. Eszerint országos átlagban a lakásáremelkedés csaknem egy százalékponttal gyorsult az előző időszakhoz képest.
Az MNB közlése szerint Budapesten 2019 első negyedévében nominális alapon átlagosan 5,6 százalékkal drágultak a lakások, ez 1,5 százalékpontos emelkedés az előző negyedév dinamikájához képest. Az éves növekedési ütem csaknem azonos maradt a fővárosban: a 24,2 százalékos emelkedés mintegy 7 százalékponttal múlja felül az aggregált nominális lakásárindex növekedési ütemét. A legfrissebb jegybanki elemzés a vidéki városokban a fővárosnál mérsékeltebb, 21,1 százalékos nominális éves szintű drágulást tükröz, ami összességében azonban folytatódó gyorsulás az előző negyedévekben megfigyelt árváltozáshoz képest.
Az előző időszakban tapasztalt lakásárcsökkenést a községekben 7,1 százalékos növekedés váltotta fel negyedéves alapon, az éves növekedési ütem mértéke 3,4 százalék volt a kisebb településeken, ez jóval elmarad az országos átlagtól.
Az ország valamennyi régiójában gyorsult a vidéki városokban megfigyelhető negyedéves lakásár-dinamika az előző időszakban mért értékekhez képest. A legnagyobb mértékű áremelkedést a dél-alföldi városokban tapasztalták, ahol a negyedéves lakásárdrágulás immár meghaladta a 10 százalékot is nominális értelemben. Ugyancsak számottevők az észak-alföldi és az észak-magyarországi városok eredményei, az előbbi régióban 9,3, az utóbbiban 7,7 százalékos árdinamikát mértek. A közép-dunántúli és a dél-dunántúli városokban 7 százalék körüli mértékben, míg a közép-magyarországi és nyugat-dunántúli városokban 5-6 százalékkal emelkedtek a lakásárak 2019 első negyedévében.
A legintenzívebb árdinamikát éves alapon a közép-dunántúli és a dél-alföldi városok mutatták, ezekben a régiókban ugyanis nominális alapon 24 százalékot meghaladó mértékben drágultak a lakóingatlanok az előző időszakhoz képest. Az észak-alföldi régióban ugyanekkor éves alapon 23,1 százalékos, a dél-dunántúli régióban 20,7 százalékos, az észak-magyarországi régióban 20,2 százalékos, a közép-magyarországi régióban 16,4 százalékos, a nyugat-dunántúli régióban pedig 14,8 százalékos áremelkedés jelentkezett a piacon.
