Aligha lesz osztalékfizetési versengés

Egyértelműen veszítettek vonz­erejükből a Magyar Állampapír Plusz bevezetésével a hazai osztalékfizető részvények. Igaz, a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) a blue chipekre eddig sem volt jellemző a kirívóan magas osztalékfizetés, a kisebb vállalatoknál viszont lehet magasabb osztalékot találni, ezeket a papírokat inkább a kisbefektetők keresik. Ám a KBC Equitas vezető elemzője szerint az utóbbiak is nehéz helyzetben vannak. Eddig a tízéves kötvényhozammal szemben vonzónak bizonyultak a rendszeresen osztalékot fizető társaságok, ám a nyártól elérhető MÁP+ miatt a kispapírok osztalékhozamát is érdemes újraértékelni. Cinkotai Norbert szerint a teljes futamidőre közel 5 százalékos kamatot adó MÁP+ mellett már nem annyira keresettek ezek a részvények, mint korábban, hiszen az új állampapírral – szinte kockázatmentesen – a legtöbb osztalékkal megegyező vagy annak közelében lévő hozam érhető el. Éppen ez az, ami miatt „nem várható, hogy a tőzsdei szereplők éles osztalékfizetési versenybe kezdenének” – mondta.

A legnagyobb forgalmú magyar értékpapírok közül a Magyar Telekom 2019-ben majdnem 5,5 százalékos, a Mol több mint 4 százalékos, míg az OTP és a Richter egyaránt 1,7 százalékos papíronkénti osztalékot juttatott befektetőinek. A kisebb papírok közül az Alteo

2 százalék feletti osztalékot, részvényenként 16 forintot fizetett, a Rába majdnem 18 forintot, ami 1,5 százalék, míg a Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési (BIF) Nyrt. értékpapíronként 100 forintot fizetett, ami 3 százalékos szint. A CIG ebben az évben 32 forintos, azaz 7 százalék feletti tőkejuttatást adott részvényeseinek, az ANY Biztonsági Nyomda pedig majdnem

6 százalékot osztott vissza a 2018-as teljesítmény után, ahogy a Duna House is.

Az utóbbiról a Világgazdaságnak nyilatkozó szakértő megjegyezte: „Viszonylag kedvező környezetben működik a társaság, és tartósan felkerülhet az osztalékfizetési térképre.” A társaság ingatlanfejlesztési projekteken is dolgozik, az üzletág profitja miatt később akár 6-8 százalék is lehet az osztalékhozam, és rendkívüli kifizetésről is szó lehet – tette hozzá.

A BÉT parkettjének osztalékkínálata átlagban nem marad el a térség piacaiétól, sőt lényegében együtt mozog a régió. Az osztrákoknál, a cseheknél és a lengyeleknél is a magyar vállalatokra jellemző, néhány százalékos osztalékokat fizetnek ki a tőkepiac szereplői.

A hazai börzén az is jól látszik, hogy sok cégnek – így akár a magas, 1300 forintos, tehát papíronként 7 százalékos hozammal felérő osztalékot fizető Zwack Unicum Nyrt.-nek is – több hónapra, közel egy esztendőre van szüksége, hogy szelvényvágás után visszaépüljön az árfolyama. Az idén még 25 forintot fizetett a Magyar Telekom, az árfolyama a kifizetések előtt 450-460 forint körül mozgott, ahonnan a szelvényvágás után a 410–430 forintos sávba érkezett az árfolyam.

A KBC Equitas szakértője szerint a jövőt illetően érdemben a Magyar Telekommal érdemes foglalkozni, hiszen a cég azt már kijelentette – így vélhetően nem mozdul majd el arról a pontról –, hogy 2020-ban az idei 25 forintos részvényenkénti osztalék helyett 27 forintot ad papíronként. Több elemző utalt arra korábban, hogy a 2019-es teljesítmény után a Mol esetében már kevésbé biztos a rendkívüli osztalékfizetés, amely jelentősen növelte az elmúlt években a vállalat által kiutalt osztalék összegét.