A több mint százötven éves állami cég 2012 után találta magát a versenypiacon, és mivel az elmúlt négy évben megduplázódott az e-kereskedelmi tranzakciók száma, a csomagforgalom tavaly elérte a 41 millió darabot – mondta a Világgazdaságnak Schamschula György, a Magyar Posta Zrt. vezérigazgatója. Kifejtette, hogy éves szinten 8-10 százalékos növekedéssel számolva, a következő tíz évben legalább megduplázódhat, de akár a két és félszeresére is ugorhat az évente kezelt csomagok száma. Eközben a társaság árbevételének kétharmadát még mindig az egyetemes szolgáltatóként nyújtott pénzügyi szolgáltatások – főként a sárgacsekk-befizetés és a levélforgalom – adják, ez a két szegmens viszont évente 3-5 százalékkal morzsolódik le. A csökkenő volumen ellenére hosszú távon is jól menedzselve kell kivezetni az üzletágat, szem előtt kell tartani, hogy az 570 milliós levélszámból 450 millió tíz év múlva is fennmaradhat.
A levélforgalmi üzletág nem mostohagyerek a Magyar Postánál, ezt jelzi, hogy a vállalat 4,3 milliárd forintból hozta létre az elektronikus kézbesítési rendszert, amely a vállalatnak hatékonyabbá, az ügyfeleknek biztonságosabbá teszi a kézbesítés folyamatát. Ezt a fejlesztést a 2,4 milliárd forint uniós támogatás mellett 1,9 milliárd saját forrásból oldották meg. Ennél is nagyobb dobás azonban, hogy több tízmilliárd forintos beruházással új alapokra helyezik a csomagfeldolgozást és -kézbesítést. „A projekt júliusban kezdődött, és 2022-re fejeződhet be” – mondta a vezérigazgató, hozzátéve, hogy ingatlanokra, feldolgozóüzemekre és azok gépesítésére fordítják az összeget.
Bár egyre több digitális megoldást vezet be a Magyar Posta, 30 ezer dolgozójával az egyik legnagyobb hazai munkáltatóként küzd a munkaerőhiánnyal. Ennek kapcsán Schamschula György a Világgazdaságnak elmondta, hogy a munkaerőhiány országos problémája náluk is megjelenik, hiszen logisztikai cégként jelentős az élőmunkaigényük. Folyamatosak a toborzások, ezzel együtt a be nem töltött álláshelyek részaránya 1 százalék körüli, ami 300-400 embert jelent. A Nemzetközi Posta Szövetség, az IPC felmérése szerint az IPC-tagposták dolgozóinak átlagéletkora 46 év, miközben a harmaduk legalább húsz éve dolgozik a postánál. Ez is azt mutatja, hogy az állomány gerince a legtöbb helyen lassan nyugdíjba vonul. „Nehéz feladat a tudást, tapasztalatot továbbadni és ezt a hivatást vonzóvá tenni” – jegyezte meg a vezérigazgató.
Jelenleg Budapesten ülésezik az Európai Postai Szolgáltatók Egyesületének (PostEurop) igazgatósága. Szebeny Botond, a PostEurop főtitkára kiemelte: sok fejtörést okoz az európai postáknak a 2021-ben életbe lépő uniós direktíva végrehajtása. Ekkor szűnik meg a 22 euró alatti nemzetközi csomagküldemények áfa- és vámmentessége, aminek az adminisztrációja jelentős többletteher. Schamschula György ennek kapcsán lapunknak rámutatott, hogy van egy kínai–magyar közös leányvállalatuk, amely ennek a kérdésnek a technológiai és adatátviteli megoldásain dolgozik. Jean-Paul Forceville, a PostEurop igazgatóságának elnöke ismertette, hogy kiáltványt tettek közzé, amelyben az újonnan alakuló Európai Bizottság és Európai Parlament figyelmét irányítják az iparág kihívásaira, köztük az egyetemes postai szolgáltatás finanszírozásának kérdésére, az e-kereskedelem növekedésével járó feladatokra és a fenntarthatóság környezeti szempontjaira.
Az állami vállalat
4,3
milliárd forintból hozta létre az elektronikus
kézbesítési rendszerét
