Többet hiteleznek a hazai cégek
Míg tavaly a vállalatközi kereskedelemben a tranzakciók 59,1 százaléka, addig az idén 77,8 százaléka történt hitelre a magyar cégeknél – derül ki az Atradius 1500 magyar és kelet-európai vállalat bevonásával készült, Fizetési szokások barométere című tanulmányából. Ezzel Magyarország a harmadik helyen áll a régióban Csehország és Szlovákia után. Az Atradius elemzői szerint a B2B hitelezés erősödését a gazdaság bővülése tette lehetővé. Vanek Balázs, az Atradius országigazgatója szerint ugyanakkor továbbra is gond a külső adósság mértéke és összetétele, mert ebben még mindig nagy a deviza aránya. Hozzátette: a kereskedelemben nő az importigény és gyengül az export, ebben a helyzetben pedig a cégeknek különösen fontos a kockázatok elkerülése. Ennek érdekében a vállalatoknak gondoskodniuk kell arról, hogy biztonságosan tudjanak halasztott fizetést adni a vevőiknek.
Kelet-Európában az idén is magyar vállalatok adják a legkevesebb időt a számla kiegyenlítésére (29 nap). A nagyvállalatok könnyebben hiteleznek, itt 36 nap a számlák átlagos határideje, a mikrovállalkozások viszont 21 napos határidővel állítják ki a számláikat. A magyar vállalatok a vevőik hitelképességének előzetes ellenőrzésében is lemaradnak, mert míg itthon a szállítók 32 százaléka vizsgálja a partnere hitelképességét, Kelet-Európában ez az arány 39 százalék. Az elemzés szerint javult viszont a lejárt követelések érvényesítése. „2018-ban átlagosan még 42 napot kellett várni arra, hogy a vevő kiegyenlítse a számlát, az idén a várakozási idő 36 napra csökkent. Ennek ellenére a kiállított számlák 20 százalékát késve fizetik ki a partnerek, emiatt 2019-ben a vállalatok 12 százaléka maga is késve fizetett az alvállalkozóinak vagy szállítóinak” – mondta az országigazgató.
A leghamarabb továbbra is az agráriumban és a szolgáltatási ágazatban kell fizetni (átlagosan 23, illetve 27 nap). A legkockázatosabb ágazat a vegyipar és a gépgyártás, ahol az elmúlt egy évben 10 százalékkal több számlát fizettek ki késve a vevők. A legtöbb behajthatatlan követelést a gépgyártásban regisztrálták (2 százalék), ezt az építőipar követi (1,7 százalék).
