A 2014–2020-as uniós ciklus támogatásai lényegében elfogytak, a 2021–2027-es időszak főbb EU-s fejlesztési irányvonalai pedig csak jövő nyáron, ősszel válhatnak ismertté, ezért addig a magyar cégek a hazai pályázati forrásokra támaszkodhatnak, főként az innováció területén – mondta a Világgazdaságnak Essősy Zsombor, a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója. Rávilágított, hogy a piac most elsősorban a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal) által kiírt 45 milliárd forintos pályázat eredményeit várja, amelynek a célja a vállalkozások versenyképességének javítása piacorientált kutatás-fejlesztési és innovációs projektjeik támogatásával. A várakozások szerint novemberben kihirdethetik a nyerteseket, akikkel decemberben a támogatói szerződéseket is aláírhatják. A MAPI vezérigazgatója előrebocsátotta: a 2021–2027-es ciklusnak is a hatékonyságnövelés, a képzés és az innováció áll majd a középpontjában, egyúttal jelzésértékű, hogy a magyar állam az eddiginél 25 százalékkal többet fordít kutatás-fejlesztésre: a jövő évi költségvetésben 32 milliárd forint a többletforrás.
„Ha leépít, netán megszűnik egy üzem, az azt jelenti, hogy nem elég hatékony a gyártás” – mutatott rá Essősy Zsombor. A szabad munkaerő véges, ezért ha például elküld ezer embert egy autóipari vállalat, az érintett dolgozóknak a folytatásban már nem kétkezi munkában, hanem gépkezelésben kell gondolkodniuk. Úgy véli azonban, hogy nemcsak a járműiparban növelhető a hatékonyság, hanem az utóbbi időben kiválóan teljesítő építőiparban vagy turizmusban is. A falazás idővel éppúgy automatizálható, mint a szobafoglalás, vagyis hamar kiderülhet, hogy amit eddig nyolcan-tízen végeztek el, arra a munkára valójában két-három ember is elegendő. A termelővállalatoknak kell a legnagyobbat lépniük a magasabb hozzáadott érték előállítása felé, ezen a téren a szolgáltató szektor sokkal jobban áll. A szakember szerint Bulgáriában vagy Romániában még ma is érdemi kapacitásbővítés, ha valaki öt fröccsöntő gép mellé vesz egy hatodikat, de Magyarországon már nem: egyre inkább alapkövetelmény cégmérettől és ágazattól függetlenül, hogy egy piaci szereplő a legfejlettebb technológiát és folyamatmenedzsmentet alkalmazza. A szakértő szerint mindezeknek tükröződniük kell a pályázati anyagokban is: ezután csak az a vállalkozás juthat hazai, később pedig újból uniós forráshoz, amely sablonmegoldás helyett valóban újszerű elemeket építene be a gyártásba.
Az NKFI Hivatal arra számít, hogy 50–100 milliárd forintos piaci befektetést is generálhat, hogy a jövő évi büdzsében 32 milliárddal emeli az innováció többlettámogatását az állam. Tavaly egyébként 654 milliárd forintot fordítottak kutatás-fejlesztésre, ami a 1,53 százalékát tette ki. A ráfordítások összege folyó áron 27 százalékkal, a GDP-hez viszonyított aránya pedig 0,2 százalékponttal nőtt. A cél az, hogy a következő évtizedben utolérjük ebben a megközelítésben az EU átlagát – ami jelenleg 2,1-2,2 százalékos ráfordításnak felel meg –, 2030-ig pedig érjük el a 3 százalékot. A források felhasználásában jelentős volt a vállalkozási kutatóhelyek túlsúlya, amelyekre az összes kiadás 76 százalékát, 495 milliárd forintot fordítottak.
