Két évig élt Kanadában Rasztovits Dávid, majd 2017 szeptemberében hazajött Magyarországra, de előbb, az év első nyolc hónapjában munkája során huszonegy országban járt. Hazaérkezve fogalmazódott meg benne a gondolat, hogy az utazás közben szerzett tapasztalataival lendületet adhatna a magyar turizmusnak. A világ különböző városaiban számos digitális megoldással találkozott, Magyarországon két éve azonban még egyáltalán nem volt kiépítve a digitális turizmus piaca. Bőven látott viszont piaci potenciált a szektorban, ezért 2017 decemberében megalapította a Digitális Turizmus Zrt.-t.
A modern vállalkozások programban megnézték a kkv-k digitális érettségét, és tizenhét iparág közül a turisztika áll az utolsó helyen, a vállalkozásoknak csak a 2 százaléka érett digitálisan. Ez egy lehetőség, hogy néhány év alatt jó rendszerekkel és jó koncepcióval digitálisan éretté tegyük a teljes piacot
– mondta a Világgazdaságnak Rasztovits Dávid. Az elmúlt másfél évben fokozatosan kezdtek rájönni az ágazatban, hogy muszáj a digitalizáció útjára lépni. Ehhez szükség volt a turizmus fejlesztési stratégiájára is, melynek része, hogy 2030-ig az állam 800 milliárd forint forrást biztosít a turisztikai szektornak fejlesztésekre. A szakember szerint integráció, infokommunikáció, informatika, digitális marketing és digitális pénzügy szükséges ahhoz, hogy egy olyan ökoszisztéma épüljön a turizmus köré, amelyben meg tud valósulni az adatvezérelt gazdaság. „Sok helyen működtek részletek, funkciók, de ha ezeket az egységeket egésszé tudjuk formálni, akkor Budapesten alakulhat ki az első okos turisztikai városszövet. A magyar turisztika aranykorát éli, ezt még nagyon sokáig fenn lehetne tartani” – emelte ki a Digitális Turizmus Zrt. alapítója.
Fotó: VG / Móricz-Sabján Simon
A startup az indulása óta a turizmus monitorozásával, a piac kutatásával és az igények felmérésével foglalkozott. Van informatikai, fintech, szakmai tanácsadással-piackutatással és tanulmánykészítéssel foglalkozó divíziója – jelenleg ez utóbbi a legerősebb láb, a digitális turizmusfejlesztési stratégia megalapozó tanulmányának zömét a startup készítette alvállalkozóként –, a negyedik divízió pedig a dizájn.
A teljes cikket a Világgazdaság hétfői számában olvashatja
