Milyennek látja a magyar startup-ökoszisztémát?
A hazai ökoszisztéma még nem lépett ki a finanszírozásmotivált időszakából. Csak néhány startupról lehetett beszélni 2010-ig, az első nagyobb tőkeinjekcióig. Ekkor indultak el az uniós társfinanszírozási programok, és azóta ez a pénzmennyiség megtalálható a piacon. A magyar startup-ökoszisztéma alapvetően követi a globális tendenciát azáltal, hogy egyre több vállalkozás indul, és a fejlesztések kilépnek a nagyvállalati keretből, de tagadhatatlan, hogy a hazai piac még mindig finanszírozás- és tőkemotivált. Ez a kezdeti időszakban nem baj, az Egyesült Államokban is az 1980-as évek óriási tőkebősége teremtette meg a pezsgő startup-ökoszisztémát, de egy idő után a vállalkozásoknak kell majd kitermelniük az irántuk érdeklődő piaci befektetők tömegét.
Mikor jöhet el ez a váltás?
Mindenki szeretné látni, hogy mikor leszünk már startupnagyhatalom, a képlet azonban egyszerű. Akkor lesz a startup-ökoszisztéma önállóan életképes, amikor olyan megtérüléseket, olyan hozamokat képes kitermelni, amelyekkel már saját maga vonzó befektetési célpont lesz. Amikor majd a világ bármely táján azt mondja a befektető, hogy a pénze egy részét érdemes olyan kockázati tőkealapokba tenni, amelyek magyarországi vagy régiós startupokba fektetnek, mert annyi itt a sikertörténet, hogy magas kockázat mellett is jók lesznek a hozamok. Legyünk őszinték, ez még nincs így. De nem csak akkor lehetünk sikeresek ezen a területen, ha a régiós országoknál jobbak vagyunk: a lényeg, hogy magyar startupokba is fektessenek be.
Mi kell ehhez?
Meg kell találni a sikerterületeket. Nem vagyunk akkora piac, hogy mindenféle startupot bármikor könnyűszerrel el lehessen indítani, és mind sikerrel járjon. Érdemes megtalálni azokat a területeket, amelyeken sikeresebbek tudunk lenni vagy a hazai szürkeállomány jellege miatt, vagy az ipari környezet, az adottságaink miatt. Például viszonylag sok magyar startup foglalkozik önvezető autózást segítő fejlesztésekkel, mert Magyarországon az autóipari környezet ezt segíti. Sok gyártóberuházás volt, a gyártóknak vannak nagy beszállítói hálózatai, amelyekből kitermelődött egy szakembergárda, amely ért ehhez az iparághoz. Ez egy jó terület, a mi portfóliónkban az önvezető autózás területén fejleszt a Commsignia, és nemrég hárommilliárd forint érték feletti tőkebevonást zárt.
Milyennek értékeli az eddigi befektetéseiket, és milyen terveik vannak a közeljövőre?
Öt éve indultunk, nagyjából egymilliárd forintot fektettünk be, és a legutóbbi értékelésünk szerint a portfólió értéke nagyjából 2,7 milliárd forint. Ha ezt folytatni tudjuk, akkor meghatározó szereplővé nőhetünk a régióban, ami egyébként célunk is. Az év végéig egy átszervezés zajlik a cégnél, az OXO Labs Kft.-ből OXO Holding Zrt. lesz. Ezáltal hamarosan magán- és intézményi befektetők számára is hozzáférhetővé tudjuk tenni, és a nyilvános piacokra is szeretnénk bevezetni a következő két évben. Tehát az az ambíciónk, hogy egy olyan kockázati technológiai befektetésekkel foglalkozó holdingot hozzunk létre, amelyet két év múlva már a Budapesti Értéktőzsdén is jegyezni fognak. A nemzetközi terjeszkedés is cél, már most sem csak magyar projektekbe fektetünk be, hanem a régióban is aktívak vagyunk.
A teljes interjút a Világgazdaság csütörtöki számában olvashatja
