Milyennek látja a magyar startup-ökoszisztémát?
A hazai ökoszisztéma még nem lépett ki a finanszírozásmotivált időszakából. Csak néhány startupról lehetett beszélni 2010-ig, az első nagyobb tőkeinjekcióig. Ekkor indultak el az uniós társfinanszírozási programok, és azóta ez a pénzmennyiség megtalálható a piacon. A magyar startup-ökoszisztéma alapvetően követi a globális tendenciát azáltal, hogy egyre több vállalkozás indul, és a fejlesztések kilépnek a nagyvállalati keretből, de tagadhatatlan, hogy a hazai piac még mindig finanszírozás- és tőkemotivált. Ez a kezdeti időszakban nem baj, az Egyesült Államokban is az 1980-as évek óriási tőkebősége teremtette meg a pezsgő startup-ökoszisztémát, de egy idő után a vállalkozásoknak kell majd kitermelniük az irántuk érdeklődő piaci befektetők tömegét.
Mikor jöhet el ez a váltás?
Mindenki szeretné látni, hogy mikor leszünk már startupnagyhatalom, a képlet azonban egyszerű. Akkor lesz a startup-ökoszisztéma önállóan életképes, amikor olyan megtérüléseket, olyan hozamokat képes kitermelni, amelyekkel már saját maga vonzó befektetési célpont lesz. Amikor majd a világ bármely táján azt mondja a befektető, hogy a pénze egy részét érdemes olyan kockázati tőkealapokba tenni, amelyek magyarországi vagy régiós startupokba fektetnek, mert annyi itt a sikertörténet, hogy magas kockázat mellett is jók lesznek a hozamok. Legyünk őszinték, ez még nincs így. De nem csak akkor lehetünk sikeresek ezen a területen, ha a régiós országoknál jobbak vagyunk: a lényeg, hogy magyar startupokba is fektessenek be.
Mi kell ehhez?
Meg kell találni a sikerterületeket. Nem vagyunk akkora piac, hogy mindenféle startupot bármikor könnyűszerrel el lehessen indítani, és mind sikerrel járjon. Érdemes megtalálni azokat a területeket, amelyeken sikeresebbek tudunk lenni vagy a hazai szürkeállomány jellege miatt, vagy az ipari környezet, az adottságaink miatt. Például viszonylag sok magyar startup foglalkozik önvezető autózást segítő fejlesztésekkel, mert Magyarországon az autóipari környezet ezt segíti. Sok gyártóberuházás volt, a gyártóknak vannak nagy beszállítói hálózatai, amelyekből kitermelődött egy szakembergárda, amely ért ehhez az iparághoz. Ez egy jó terület, a mi portfóliónkban az önvezető autózás területén fejleszt a Commsignia, és nemrég hárommilliárd forint érték feletti tőkebevonást zárt.
Ön szerint melyek lehetnek még a sikerterületek?
Azt gondolom, hogy a pharma-biotech mindig is erős iparági vonala volt a magyar gazdaságnak, nem véletlen, hogy már vannak sikerek ezen a téren is. Vannak fejlődési területek is, például ilyen az agrárinnováció, amely egyre szélesebb körben beszédtéma. Nem állítom, hogy nálunk a légkiugróbb az agrárinnováció, de lenne miről beszélgetni.
Vannak fehér foltok, ahol még nem indultak el igazán startupok, pedig a nemzetközi trendek szerint érdemes lenne?
Magyarországon is robbanás alatt van a turizmus, a és a vendéglátás, azt gondolom, ezen a területen sok lehetőség van még. Itt rengeteg innováció szükséges, és van is helye, nemcsak hotelberuházásokkal lehet sikereket elérni az ágazatban, hanem akár kisebb innovatív projektekkel is. Amiben még hiányérzetem van – nem magyar specialitás, de nagyon kurrens téma –, az a cleantech, tehát alapvetően a környezeti kihívásokra reagáló innovációk, ahol látszik, hogy nagy robbanás várható. Meg kell még említeni a kiberbiztonságot mint jövőbeni potenciális sikerterületet. Szeptemberben indítottuk el az OXO Cybersecurity Lab nevű programunkat, hogy a kiberbiztonsággal foglalkozó startupokat a lehető legkoraibb fázisukban felkaroljuk. Négy projekttel indultunk el, abból most három aktív, őket mentoráljuk. A célunk, hogy a január–márciusi időszakban mindhárom érett állapotba kerüljön.
Mennyire követi a nemzetközi trendeket
a magyar startupszektor?
A tipikus startuptrendek viszonylag gyorsan bejönnek az országba. De amikor valami már trenddé válik, abban a pillanatban elveszti újdonságerejét. Amikor arról beszélgetnek, hogy 2020-ban mi lesz a startupvilágban a trend, akkor mi, befektetők, azt mondjuk, hogy azokkal a cégekkel már óvatosak vagyunk, mert a tömeghatás alatt elvesztik az igazi innovációs erejüket. Azokat próbáljuk megtalálni, amelyekről még nem beszélnek tömegesen.
A valódi innováció döntő kritérium
a startupok kiválasztásánál?
Valójában alapvetően csapatokba fektetünk be. Ha valaki azt kérdezi, hogy mibe fektessen be, arra nincs jó válasz. Általános befektetői tapasztalat, hogy a legjobb projektek is elbuknak, ha nem elég jó a csapat, és meglehetősen középszerű ötleteket is sikerre tudnak vinni azok a csapatok, amelyek arra predesztináltak, hogy vállalkozzanak, és végigvigyék az ötleteiket. Aztán persze foglalkozunk azzal is, hogy az ötletnek van-e realitása, van-e érdeklődés rá a piacon. De még nem találkoztunk olyan csapattal, amely kitalált egy ötletet, és azon nem változtatva lett sikeres. Ha nem teljesen őrült a kiinduló ötlet, akkor a csapaton múlik a dolog.
Milyen fázisú startupokba fektetnek be?
Úgy alakítottuk ki a struktúránkat, hogy korai fázisba is befektetünk, de növekedési fázisba is, sőt csináltunk már kivásárlásokat is, tehát alapvetően érdekelnek bennünket az érettebb projektek is, mindegyiket szeretjük. A portfóliónkon belüli megoszláson viszont szeretnénk idővel módosítani, most a kétharmada korai fázisú, de a jövőben szeretnénk, ha ugyanakkora arányban lennének jelen a korai, a növekedési és a kivásárlási fázisú cégek.
Hány befektetésük volt sikeres?
Nagyjából harminc cég van a portfóliónkban, ebből 10 százalékos volt a leírási hányadunk, ami kifejezetten jó arány ebben az iparágban. Idén csináltunk már két exitet, és tárgyalunk még hármat. Tehát azt gondolom, hogy sikerrel vettük a portfólióépítés első akadályait, ezt tervezzük folytatni. Most egészséges méretű a portfóliónk, nagyjából a harminc–ötven darabos sávba tudjuk belőni azt a méretet, amelyet a csapatunkkal észszerűen tudunk kezelni. Egyébként tipikusan B2B jellegű vállalkozásokba fektetünk, mert azt gondoljuk, hogy a hazai piacnak ez az erőssége. Túl kicsi itthon a fogyasztói piac ahhoz, hogy startupot lehessen rá építeni, más országok fogyasztói piacát pedig nehezebb elérni. A vállalati piacokkal könnyebb, elég egy multihoz bemenni, és lehet, hogy a teljes céghálózathoz hozzáférhet a startup.
A személyes karrier útját tekintve sok lehetősége volt az OXO Labs alapítása előtt is. Miért döntött úgy, hogy a startupokkal kezd foglalkozni?
A karrierem első tizenöt évét a tanácsadói szakmában töltöttem, és azt gondolom, hogy a multik működésének minden részletét láttam. Nem mondom, hogy meguntam, de vágytam valami másra. Ezt követte az egyéves válságkezelő pénzügyminiszterkedés, és hozzá kell tennem, hogy már előtte vállalatvezetőként is költséglefaragások és hasonló szívderítő döntések terhelték a mindennapjaimat. Pénzügyminiszterként ez csak tovább fokozódott. Így 2010-ben – a válságnak még eléggé a mélyén voltunk – én azt kerestem, hogy melyik az a terület, ahol nem védekezés, hanem valamiféle építkezés zajlik. És szerencsére pont ekkor elindult Magyarországon a startupéra. Nagyon inspiráló volt ez a terület, és bele is szerettem.
Az építkezés mellett egy startup életében is viszonylag sok válságot kell kezelni.
Tele van folyamatos válságkezeléssel és alkalmazkodással, de azért a karrieremből már annyi önismeretem kialakult, hogy nem üzemeltető típusú cégvezető vagyok, aki egy kialakított rendszert változatlan módon visz évtizedekig. Akkor teljesítek jól, ha problémákat kell megoldani, nehéz helyzeteket kell rendezni, és ki kell találni új megoldásokat. Azt gondolom, hogy a startupvilág erre tökéletes. Befektetőként ráadásul nem egyetlen projekttel kell foglalkoznom.
Milyennek értékeli az eddigi befektetéseiket, és milyen terveik vannak a közeljövőre?
Öt éve indultunk, nagyjából egymilliárd forintot fektettünk be, és a legutóbbi értékelésünk szerint a portfólió értéke nagyjából 2,7 milliárd forint. Ha ezt folytatni tudjuk, akkor meghatározó szereplővé nőhetünk a régióban, ami egyébként célunk is. Az év végéig egy átszervezés zajlik a cégnél, az OXO Labs Kft.-ből OXO Holding Zrt. lesz. Ezáltal hamarosan magán- és intézményi befektetők számára is hozzáférhetővé tudjuk tenni, és a nyilvános piacokra is szeretnénk bevezetni a következő két évben. Tehát az az ambíciónk, hogy egy olyan kockázati technológiai befektetésekkel foglalkozó holdingot hozzunk létre, amelyet két év múlva már a Budapesti Értéktőzsdén is jegyezni fognak. A nemzetközi terjeszkedés is cél, már most sem csak magyar projektekbe fektetünk be, hanem a régióban is aktívak vagyunk.
Az OXO portfólióját mintegy
2,7
milliárd forintra becsülték
a legutóbbi értékeléskor
