Cégvilág

Kísértetfalvakhoz vezet az elvándorlás

Többségében a kisgyermekes fiatalok költöznek el a falvakból a nagyobb váro­sokba, a belső népvándorlás legnagyobb vesztesei ennek következtében és egyre inkább a legkisebb települések.

Majdnem 280 ezren költöztek el tavaly az országon belül másik településre, Budapesten pedig 40 ezren választottak másik kerületben lakást, mint ahol eddig éltek – áll a KSH kimutatásában. A költözések irányát vizsgálva lényegében nem látható változás, a belső népvándorlás a kisebb településekről a nagyobbak felé zajlik. Markáns ingatlanpiaci folyamatok rajzolódnak ki abban, hogy leginkább a gyermeket nevelő fiatal korosztály tagjai költöznek nagyobb városokba, és hagyják maguk mögött az így gyorsuló iramban elöregedő településeket. Elsősorban a legkisebb településekről, mindenekelőtt az ezer, de még a kétezer lélekszám alatti falvakból is nagy a korosztályos elvándorlás, a huszonévesek és a fiatal harmincasok a 2–20 ezres kisváro­sok valamelyikében keresnek állandó lakóhelyet. A Világgazdaságnak az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője, Balogh László elmondta: a számok mögé nézve érdekes kép rajzolódik ki a költözések területi eloszlását és településtípusonkénti megoszlását tekintve is. Egyaránt aktívak a városokba és az agglomerációba költözők, csak Budapestről mintegy 25 ezren tették át a lakhelyüket valamelyik Pest megyei városba vagy községbe, ami a települést váltó költözők majdnem 9 százalékát teszi ki. A teljes képhez az is hozzátartozik, hogy Pest megyéből Budapestre 12,5 ezren költöztek be.

Az ötödik éve tartó lakásdrágulás a kiárazódó vásárlókat a legnagyobb városokban egyre inkább a külső kerületekbe szorítja, amikor a következő otthonukat keresik, sőt egyre többen hagyják el akár a városhatárt jelző táblát is egy jobb ajánlatért. A szolidabb árak miatt vonzó város széli kerületek azonban nem a centrumból nyernek vásárlókat, a legbelső kerületekből nem rögtön a perifériára költöznek a vevők – hangsúlyozza a gazdasági szakértő. Az ingatlanvásárlók jellemzően a korábbi lakásuk helyéül szolgáló kerületből a szomszédosba tartanak. Praktikusan ez azt jelenti, hogy a legdrágább belvárosi kerületek közül az I. kerületből a legtöbben a II., XI. vagy XII. kerületbe költöztek, míg az V. kerületi kiköltözők a II., a XIII. és a XI. kerületben találták meg a következő otthonukat – mutat rá a KSH adataiból tükröződő tendenciákra az Ingatlan.com szakértője. Tavaly egyébként a legtöbben, több mint 3100-an a XIII. kerületből költöztek el, közülük sokan a III., a IV. és a XIV. kerületben találtak megfelelő ingatlanra.

A csökkenő népességű falvak megmentését már a kormányzati lakáspolitika is a zászlajára tűzte, nem véletlenül. A végveszélybe került kistelepüléseken az elköltözőket nem pótolják beköltözők, és miután a fiatalok mennek el, a természetes demográfiai folyamatok sem érvényesülnek, egyre kevesebb gyerek születik. Az Ingatlan.com szakértője szerint az elnéptelenedés a kistelepüléseken maradó családokat többszörösen sújtja, ugyanis ingatlantulajdonuk vevők hiányában egyre nagyobb ütemben veszíthet értékéből. A legveszélyeztetettebb települések a legkisebb, ezer főnél kevesebb lelket számláló falvak, ezekben ezer lakosra vetítve 2,3-del csökkent egy év alatt a lakosság, ez pedig a legnagyobb arányú veszteség az összes települést figyelembe véve. A legnagyobb korosztályos veszteség pedig a legkisebb településeken a 25–30 éveseknél mutatkozik, az ő lélekszámuk ezer lakosra vetítve tavaly 12,5 fővel lett kevesebb az érintett falvakban, ami az összes településtípus összes korosztályát figyelembe véve is a legnagyobb csökkenés. A legtermékenyebb 20–30 éves korosztály elköltözésével a kistelepülések kedvezőtlen demográfiai folyamatai megállíthatatlanul erősödnek – figyelmeztet a gazdasági szakértő. Mindeközben a fiatal felnőtt, konkrétabban a 30–40 éves lakosság lélekszáma országos szinten a 2000-nél nagyobb és 20 ezer lakosúnál kisebb városokban megnőtt, ezer főre vetítve 3,7–6,1-del gyarapodott. Ezeken a településeken megemelkedett a 15 évesnél fiatalabbak száma is, méghozzá ezer lakosra vetítve nyolc-kilenccel, ami egyenes arányban van a fiatal családosok megjelenésével.

Balogh László összegzése szerint az állandó költözéseket vizsgálva elmondható, hogy Magyarország lakossága szolid mértékben, de egyre mobilisabbá válik. A települést is váltó költözők aránya az összes költözőhöz viszonyítva 46,5 százalék volt két éve, tavaly már 47,4 százalékot tett ki. Viszonyításképpen: az mélypontján, 2013-ban a települések között költözők aránya csak 44,7 százalékos volt. A költözések, illetve az egyes településtípusok és településméretek felértékelődése a kereslet-kínálatra is egzakt hatással van. Eladó használt lakásokat a nagyvárosokban keresnek a vevők, ám a kínálat a kistelepüléseken bővül, és főleg az ország keleti felében, vagyis Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyében.

lakáspiac ingatlan.com demográfia
Ezek is érdekelhetik