A szigorítás részletei egyelőre homályosak, de a lapunknak nyilatkozó szakemberek véleménye máris eltér egymástól.
A szabályainak változtatásai üdvözlendők – mondta a Világgazdaságnak Réczei Géza adószakértő. Bár a módosítás részletei még nem ismertek, a Pénzügyminisztérium terve nem minősíthető szigorításnak, az állam csupán a cégek adóelkerülését próbálja kiszűrni az adóhatósági ellenőrzés fokozásával. A szakember ezt annak kapcsán jegyezte meg, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter a Magyar Nemzetnek azt nyilatkozta: a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara tapasztalatai szerint bizonyos vállalkozói csoportok visszaélésszerűen alkalmazzák az adónemet, ezért az ügyben összetett javaslatot juttattak el a pénzügyi tárcához. A minisztérium ezt áttekinti, majd egyeztetéseket kezdeményez más szakmai szervezetekkel, kamarákkal, a szabályok esetleges módosítása a jövő évben lehet esedékes. A kamara állításait Réczei Géza is megerősítette, szerinte a munkáltatók gyakran visszafoglalkoztatják korábbi munkavállalóikat, azaz közlik velük, hogy holnaptól ugyanazt a munkát végezhetik, de számlát kell adniuk róla. Ezzel a cégek megszabadulnak az őket terhelő járulékterhektől. A kata ugyanakkor egy nagyon érzékeny adófajta, a jelenlegi szabályok módosításával azt kellene elérni, hogy csak azok adózhassanak így, akik valóban jogosultak rá – mutatott rá a szakember.
H. Nagy Dániel, a Mazars Kft. adóigazgatója szerint a katások száma mostanra a 350 ezret is meghaladhatta, a kormányzatnak így előbb-utóbb szigorítania kell a feltételeken, az ellenőrzéseken. Az adónem amellett, hogy fehérítő hatású, igen jelentős bevételkiesést okoz az államnak – mondta. Elég csak arra gondolni, hogy egy normál szabályok szerint adózó egyéni vállalkozónak mennyi adó- és járulékteherrel kell számolnia. Ezzel szemben a főállású katás havi 50 ezer forint megfizetésével letudhatja a közteherviselést, miközben havi 1 millió forintot is elszámolhat bevételként. A tételes összege aránytalanul alacsony, és 2013 óta nem is emelkedett – jelentette ki a szakember. Az adónem szigorítása véleménye szerint különösebb hatással nem jár majd, az előnyös jellegét (mind a közterhek összegét, mind az elenyésző adminisztrációt) biztosan megőrzi.
A jövő évre tervezett konkrét módosítási javaslatokról még keveset tudni, de rengeteg találgatás jelent már meg. A Magyar Könyvelők Országos Egyesülete például közzétett egy olyan – állítólag a pénzügyi tárcától származó – dokumentumot, amely a tervezett változtatásokat tartalmazza. Eszerint a szaktárca azoknak a katásoknak, akik a két és félszeresét meghaladóan számláznak egy ügyfélnek úgy, hogy ez a teljes bevételük több mint felét adja, ezen bevétel után 40 százalékos adó megfizetését írná elő. Összeghatártól függetlenül 40 százalék lenne a minimálbér felett az adó, ha a katás vállalkozó a korábbi munkáltatójának számlázik. Végül a többes katázás 2021. január 1-jén megszűnne, aki nem választja ki, hogy melyik katás vállalkozását vinné tovább, annál mindegyiket törölnék. Ezeknek a változtatásoknak a jó részét a Pénzügyminisztérium cáfolta, jelezve, hogy nem készülnek az adóelvonás növelésére, azt viszont nem tagadták, hogy alaposabb ellenőrzésekre készülhetnek az adóalanyok. Az ügyben a Világgazdaság kereste a minisztériumot, de lapzártáig nem kaptunk választ.
