BUX 39,689.27
+0.86%
BUMIX 3,726.79
+0.34%
CETOP20 1,798.48
+2.43%
OTP 8,380
+2.72%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
+1.79%
0.00%
ZWACK 18,800
+0.53%
-8.42%
ANY 1,570
+0.64%
RABA 1,100
+2.33%
0.00%
+3.28%
0.00%
0.00%
OPUS 168.2
-0.47%
0.00%
+1.27%
0.00%
+0.07%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,888
-0.48%
-0.26%
ALTEO 2,370
+0.85%
+5.88%
-0.53%
EHEP 1,000
-1.96%
0.00%
-0.38%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-0.17%
-5.41%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
0.00%
-1.19%
+4.94%
0.00%
+0.76%
+1.46%
GOPD 12,900
0.00%
OXOTH 3,880
+5.15%
-0.91%
NAP 1,238
0.00%
0.00%
+7.03%
Forrás
RND Solutions
Cégvilág

Egyre nagyobb a kockázatvállalási hajlandóság a fenntarthatóság érdekében

Az ipari szereplők és a lakosság egyaránt keresi a megoldásokat az éghajlatváltozásra és karbonsemlegesség elérésére. A vállalkozások egyre inkább előrehaladnak az ésszerű erőforrás-gazdálkodás kialakítása és a tiszta energiaforrások használata terén, a lakossági fogyasztók azonban nehezen mozdulnak: őket továbbra is hátráltatja a témakör komplexitása és költségvonzata – derül ki a Deloitte Resources 2019 tanulmányból.

Az ipari és a lakossági villamosenergia-fogyasztók általában egyetértenek abban, hogy az éghajlatváltozás ügyével foglalkozni kell. Mindkét szegmens érdeklődik az olyan új és fejlődő technológiák és alkalmazások iránt, amelyek elősegítik az erőforrások gazdaságos felhasználását és a tisztább energiaforrások igénybe vételét. Ezen a ponton túl azonban elágaznak a két csoport lehetőségei és motivációi:

  • míg a lakossági fogyasztókat a költségek, a téma vagy a választási lehetőségek összetettsége akadályozza,
  • a vállalkozások a költségcsökkentésen túl is látnak fantáziát a témakörben, és egyre inkább hajlandóak a kockázatvállalásra a fenntarthatóság jegyében.
  • Ezek a fő üzenetei a kilencedik alkalommal elkészített, éves Deloitte Resources 2019 tanulmánynak, amelyben több mint 1500 amerikai lakossági fogyasztót és 600 amerikai vállalkozást kérdeztek meg energia- és erőforrás-gazdálkodáshoz való viszonyukról és cselekedeteikről.

    Nem csak olcsóbb, de ez a helyes

    Noha az erőforrás-gazdálkodási programok fő mozgatórugója az üzleti válaszadók fele által hivatkozott költségcsökkentés, a „mert ez a helyes cselekedet” válasz idén 11 százalékpontot emelkedett, és 39 százalékkal a második helyre került.

    Az üzleti válaszadók az energiagazdálkodásra inkább értékteremtési lehetőségként, mint költségtényezőként tekintenek.

    A válaszok alapján az klímaváltozással kapcsolatos kérdések adják döntéseik mozgatórugóit és motiválják az energiagazdálkodás iránti elkötelezettségüket.

    Figyelemre méltó, hogy a válaszadók 84 százaléka volt tisztában a 2018-ban kiadott, súlyos megállapításokat és jóslatokat tartalmazó, globális felmelegedésről szóló amerikai és globális jelentésekkel.

    Kétharmaduk ennek hatására felülvizsgálta vagy megváltoztatta energiagazdálkodási stratégiáját, és 83 százalékuknak nőtt az elkötelezettsége a klímaváltozás megfékezésének vonatkozásában.

    2018-ra 67 százalékra nőtt azon vállalkozások aránya, melyek arról számoltak be, hogy teljes erőfeszítéssel viszik erőforrás-gazdálkodási programjukat. Ez 2016-ban még 39 százalékos arány volt. Mintegy kétharmaduk szerint ügyfeleik külön kérése, hogy villamos energiájuk egy bizonyos százaléka megújuló energiaforrásokból származzon, és egyre növekvő arányuk (72 százalék) aktívan hirdeti a megújuló energiaforrások használatát.

    Fotó: Pixabay

    Elkötelezettebbek a Millennialok

    A lakossági fogyasztók 67 százaléka nagyon aggódik az éghajlatváltozás és személyes széndioxid-lábnyoma miatt, ezzel együtt

    a háztartások legfontosabb energiakérdése továbbra is a rezsi megfizethető szinten tartása.

    Ez 2019-ben öt százalékponttal 63 százalékra emelkedett, miközben körükben a tiszta energiaforrások használata a 2018-as évben enyhén, 50 százalékra csökkent.

    A fogyasztók fellépését és tetteit leginkább a költségek akadályozhatják.

    Emellett a téma komplexitása, a hiányos ismeretek és a nem azonnal látható előnyök miatt

    azokra a megoldásokra fogékonyabbak, amelyekhez nem szükséges beruházás.

    Ezek közé tartozik például a lámpák lekapcsolása, a nem használatban lévő elektronikai eszközök áramtalanítása.

    A lakossági fogyasztók 14 százaléka használ szoftveralkalmazást az energiagazdálkodáshoz. A Millennialok körében ez a szám magasabb: 18 százalék használ alkalmazást, közel harmaduk naponta. Erről a korosztályról elmondható még, hogy

    fogékonyabbak az új termékekről és szolgáltatásokról szóló üzenetekre, magasabb a hajlandóságuk a kipróbálásra, és akár még többet is fizetnének a tisztább energiaforrásokért.

    A tanulmány egybecseng a Deloitte Global Millennial Survey 2019-es kutatásának eredményeivel, amelyből kiderült, hogy a Millennial generáció nagy hangsúlyt fektet egy vállalat társadalmi hatásaira – és ők jellemzően a pénztárcájukkal szavaznak. 42 százalékuk indított vagy mélyített el üzleti kapcsolatot azért, mert úgy véli, hogy a bizonyos vállalat termékei vagy szolgáltatásai pozitív hatással vannak a társadalomra és/vagy a környezetre. Emellett

    38 százalékuk szüntette meg vagy csökkentette kapcsolatát véleménye szerint negatív hatással bíró vállalatokkal.

    Hajlandók lennénk többet fizetni érte

    Nemcsak a munkahely választásnál fontos szempont a társadalmi felelősségvállalás mértéke, hiszen ahogy az MVM Zrt. Nagy EnergiaTeszt (2019) kutatása is alátámasztja, Magyarországon a fiatalok és a nagyobb településen élők az átlagosnál magasabb többletköltség vállalási hajlandósággal rendelkeznek. A 18-24 éves korosztályt képviselők 80 százaléka, a fővárosban lakó válaszadók 75 százaléka lenne nyitott magasabb árat fizetni zöld áramért.

    Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
    Kapcsolódó cikkek