Hosszú távú lakáspolitikára lenne szükség

Erőteljes utolsó negyedévre, az év egészére pedig 21,5 ezer átadott lakásra számít az Építési Piaci Prognózis 2023 vezető elemzője, Varga Dénes közgazdász. A 2016-ban kezdődő lakáspiaci élénkítést túl rövid ciklusnak tartja a szakember, aki szerint az előrehozott keresletet generáló, és a kínálati oldal támogatása miatt elhibázott kormányzati lakáspolitika haszonélvezői zömmel a befektetők voltak, miközben a saját részre vásárlók egy része kiárazódott a piacról, de a többiek sem profitáltak az áremelkedésből, hiszen felértékelődött lakásuk árát egy újabb megszerzésére fordították jelentős pluszráfordítással. A lakáspiacnak hosszú távra lefektetett, stabil szabályozási rendszerre lenne szüksége, aminek eredményeként a kereslet egészséges ütemben és tartósan növekedhetne.

A kedvezményes áfa kivezetése után azonban ismét visszaesik az újlakás-piaci kínálat, ami tovább nyújtja a teljes állomány megújulásának időtartamát. E téren a magyar ingatlanvagyon már most messze elmarad a kívánatostól, pedig három éve, jelentős munkaerőpiaci kihívások közepette is 20 százalék feletti növekedést ért el. A kedvezményes lakásáfa bevezetése után érdekes tendencia körvonalazódott a felpörgött lakásépítési szektorban: az építési költségek és az árak elszakadtak egymástól. Az utóbbi jóval nagyobb ütemben emelkedett, ráadásul a használt és az új lakások drágulása és ára is azonos mértékben változott.

A lakásépítők befékeznek, jövőre már csak 16 ezer, az azt követő két évben pedig legfeljebb 12-13 ezer új lakás épülhet meg. Az idén 420 ingatlanpiaci szakember megkérdezése után elkészített prognózis szerint a közeljövőben kizárólag a lakásfelújítás területén várnak élénkülést a piaci szereplők, mert azt a befektetők számára kedvező terepnek tartják. Jövőre az uniós források felhasználásának tervezett volumene csak a 20 százaléka lesz az ideinek, 2021 azonban a közelgő választások miatt ismét kiugrást hozhat – mondta Varga Dénes a prognózis bemutatóján. Eszerint 2020-ban 5 százalékos visszaesést, 2021-ben viszont 6 százalékos bővülést vár a közgazdász, amit 2022-ben további 2 százalék körüli növekedés, 2023-ban viszont már 8 százalékos csökkenés követhet.