A napokban tette közzé a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE) a Közhasznú lakásépítési programját, amelynek tartalmát a közeljövőben szakmai és társadalmi szervezetekkel, önkormányzatokkal és kormányzati szereplőkkel is egyeztetni szándékozik, hogy az érdekeltek és az érintettek javaslataival kiegészülve váljon komplexszé. A program lényege, hogy az alacsony bérű, de leromlott szociális és az egyre többek számára megfizethetetlen piaci bérlakások között tátongó űrt úgynevezett közhasznú lakásokkal töltse ki. Olyanokkal, amelyek megvalósításához a szabályozási hátteret és az olcsó hitelezés feltételrendszerét az állam, a kivitelezéshez szükséges gyakorlati hátteret pedig a piaci szereplők, azaz az ingatlanfejlesztő cégek adnák. Mint megtudtuk, a koncepció máris felkeltette egyes ingatlanfejlesztő cégek érdeklődését, így a javaslatsorról elkezdődhet a lényegi egyeztetés.
Ausztriában már jó ideje működik a közhasznú bérlakásépítési rendszer, amelynek keretében évente mintegy 15 ezer lakás épül, és már 900 ezer felépült. Az osztrák példa mintaként szolgált a magyarországi koncepcióhoz is. Párdi Zsófia, a TLE projektvezetője a Világgazdaság megkeresésére elmondta, hogy a tizenéve egyszer már megalkotott, és idén aktualizált javaslatcsomag most igazán időszerű, hiszen az építőipar előtt álló bizonytalan időszakban a konjunktúrakiegyenlítés eszközeként is tudná az állam alkalmazni. Emellett lényeges körülmény, hogy a magyar kormányzat demográfiai célokkal is összeköti a lakásépítések támogatását, a gyermekvállalás ösztönzése most az egyik olyan közérdek, amely indokolja az állam részvételét a lakásépítések támogatásában. Az olcsó hitelből olcsón épülő, alacsony energiafogyasztású, olcsón üzemeltethető, korszerű lakások a folyamatosan romló összetételű hazai lakásállomány megújulásához is érdemben hozzájárulhatnak. A KSH legutóbbi, 2015-ös adatsorában 3 százaléknyi, mindössze 120 ezer önkormányzati bérlakás szerepel, és kétszer annyira taksált a piaci bérlakások száma. A statisztikát azonban gyorsan túlhaladta az idő a piaci, vagyis a magán-bérlakásállomány vonatkozásában, amelynek volumene az elmúlt három évben a befektetői lakásvásárlások felpörgésével megugrott. Megugrottak viszont az erőteljes kereslet nyomán a lakásárak is, ennek következtében kilőttek a bérleti díjak: idén októberben már 160 ezer forint volt Budapesten az átlagos bérleti díj az egy évvel korábbi 150 ezer helyett, ez már az átlagkeresetek növekedésének mértékét meghaladó szint.
A bérlakásépítés állami támogatása országonként eltérő, a TLE javaslatában szereplő modell, a közhasznú bérlakásépítés valójában áfakedvezménnyel vagy akár áfamentességgel és olcsó hitelekkel támogatott otthonteremtési eszköz lenne. Bérleti díjban és minőségben a piaci bérlakásokhoz állna közel a termék, ami sokat javíthatna az átlagos jövedelmű, bérből és fizetésből élő családok lakhatási körülményein és lehetőségein. Bár bérlakásokról van szó, a javaslattevők megvásárolható ingatlanokkal számolnak, és – mint arra Párdi Zsófia is utalt – a magyar társadalomban erőteljesebb a szándék a lakástulajdonlásra, mint például Ausztriában. A bérlakásrendszer fenntartásához és karbantartásához a bérleti díjakból képzett felújítási alap lenne a garancia, a bővülő állományra pedig az állami támogatás. A lakások értékesítése során keletkező profitot a közhasznú lakásokat kezelő cégek visszaforgatnák az építkezések finanszírozásába, hogy az állomány bővülését és a lakásépítési költségek féken tartását ezzel is segítsék.
Miután a megfelelő lakáskörülmények biztosítása nemcsak a gyermekvállalók körében fontos kérdés, a rendszer idővel terebélyesedve más társadalmi rétegek számára is segítséget nyújthat majd. Beindításához azonban a gyerekesekre és a gyerekvállalókra fókuszáló támogatások adnak jó alapot.
Állami pilotcéggel indulhatna be a rendszer
A közhasznú lakásépítő társaságok működését külön jogszabálynak kellene rendeznie, szűk körű beruházói, üzemeltetői szerepkörrel. Az állami engedéllyel rendelkező társaságokat kedvezményes állami, önkormányzati telekkel, társaságiadó-mentességgel, infrastruktúra kiépítésével segítené az állam. A javaslatban legalább egy állami tulajdonú lakásépítő elindítását indítványozzák pilot jelleggel.
A bérleti díj fizetésénél és a bérlőkijelölésnél egyaránt figyelembe veszi a modell a gyerekvállalási hajlandóságot és a meglévő gyerekek számát. Díjtámogatást a cafeteria-rendszeren keresztül vagy adójóváírás formájában kapnának a bérlők. A számítások szerint egy 65 négyzetméteres új építésű közhasznú bérlakást 1300 forintos négyzetméterenkénti áron lehetne kiadni, így a bérleti díjból származó bevétel a megépítéséhez szükséges olcsó hitel törlesztésére is elegendő lenne. | vg
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.