Kotroczó Melitta | A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) nagy hangsúlyt fektetett tavaly a fővárosi vállalkozások működését nehezítő körülmények felkutatására és a megoldási lehetőségekre. Területenként nagyok az eltérések, hiszen más problémákkal szembesül egy VII. kerületi vállalkozás, mint egy csepeli, és más-más vállalkozói környezetben is dolgoznak. Ezt hűen tükrözi a teherszállítókra vonatkozó behajtási engedélyek problémaköre, hiszen ha csak egy utcával távolabb tud leparkolni a szállító, már egy másik kerületben, az jókora többletköltséggel járhat. Hasonlók a helyi iparűzési adók egyeztetését érintő kérdések is – emelte ki Zsabka Zsolt, a BKIK Ipari Tagozatának elnöke. Hozzátette: a helyi sajátosságok mellett a munkaerőhiány szinte minden esetben felvetődött. Megfigyelhető tendencia, hogy ahová az alkalmazottak nem jutnak el 40-45 percen belül a tömegközlekedéssel, ott nagyobb a munkaerő fluktuációja.
A kamara az önkormányzatokkal közösen igyekszik fejleszteni a vállalkozói környezetet is, például felújított irodákat ad bérbe, és elindította a Bevásárló- és tematikus utcák programját, amely a helyi kereskedelmi környezet fejlesztése mellett az induló vállalkozásoknak nyújt információt a kiszemelt területeken működő vállalkozásokról, a lakosság méretéről és a vásárlóerőről. Azoknál a 15 fő alatti vállalkozásoknál, amelyek már legalább tíz éve a piacon vannak, sok esetben még nem váltak napi rutinná a digitális technológiák. A digitális felkészültség és az online jelenlét azonban már nem választás kérdése. „Indítottunk egy kutatást a munkavállalók generációváltásáról. 2023 környékén már a munkavállalók 70 százalékát teszi majd ki az Y és a Z generáció, akik már értik és megkövetelik a digitális világot, nem kell őket ilyen irányban képezni. Ugyanakkor a cégeknek fel kell készülniük arra, hogy biztosítsák a szükséges forrásokat és feltételeket számukra” – emelte ki Zsabka Zsolt. Hozzátette: sok esetben már ma is látens munkaerőhiányról beszélhetünk, vagyis részben azért nem találnak dolgozót az öt-tíz fős vállalkozások, mert nincsenek felkészülve a fiatalok fogadására. Például digitálisan nem képzett a cégvezető, nincs jelen az online térben a vállalkozás, vagy nem megoldott a távmunka lehetősége. A kormányzati irányok szerint szükség lenne arra, hogy minél több vállalkozás jelenjen meg a külpiacokon, a fiatalok és a korukból fakadó merészségük ehhez nagyon jó alapot biztosítana – hangsúlyozta az elnök. A szakember arra is kitért, hogy az uniós támogatással megvalósuló Modern vállalkozások programja nagy sikert aratott vidéken, több mint 17 ezer cég vette igénybe. Szükség lenne azonban arra, hogy a fővárosiaknak és a Pest megyeieknek is legyen hasonló támogatási lehetőségük, mivel gyakori nehézséget okoz a forráshoz jutás a budapesti vállalkozásoknál.
A BKIK az idén a kamara szolgáltató jellegét igyekszik erősíteni, és elébe megy a mindenkit érintő kérdéseknek, mint például a kisadózó vállalkozások tételes adója vagy a környezetvédelmi termékdíj változásai. Már a várható döntések előtt igyekeznek a kkv-szektor érdekeinek szempontjából megvizsgálni és véleményezni az egyes jogalkotói kezdeményezéseket. A gazdaság egészét vizsgálják, nem egy-egy szakmát, hanem az egymáshoz való viszonyukat. Így például a taxizást és a turizmust sem lehet külön kezelni, hiszen ha az egyik oldalon változás lép fel, az kihat a másik oldalra is.
Az Y és a Z generáció a munkavállalók
70
százalékát teheti ki 2023-ban
