Differenciált béremelés jöhet a BKV-nál

A korábbihoz képest 2020-ban újszerű logika szerint zajlanak a Budapesti Közlekedési Zrt.-nél (BKV) a béremelési tárgyalások. A főváros mint tulajdonos ugyanis úgy döntött, hogy nem tájékoztatja a menedzsmentet arról, mekkora fedezet áll rendelkezésre erre a célra Budapest még tervezés alatt álló, idei büdzséjében. Ugyanakkor azt várja el Bolla Tibor vezérigazgatótól, hogy minél hamarabb állapodjon meg a szakszervezeti oldallal, a megkötött egyezséget pedig utóbb terjessze be a Karácsony Gergely főpolgármester által vezetett közgyűlés elé. Arra azonban semmiféle garancia nincs, hogy az alkut jóváhagyják.

A társaságnál működő két nagy munkavállalói érdekképviselet, a Budapesti Közlekedési Szakszervezetek Szövetsége (BKSZSZ) és a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VTDSZSZ), valamint a harmadik, lényegesen kisebb dolgozói erőt maga mögött tudó Egységes Közlekedési Szakszervezet (EKSZ) egyaránt 15 százalékos fizetés- és cafeteriaemelést akar elérni a BKV-nál erre az évre. A cég a legutóbbi, múlt csütörtöki bértárgyaláson annyit jelzett, hogy a mértéket 8 és 15 százalék között tartja reálisnak. Elképzelhető ugyan, hogy a munkavállaló és a foglalkoztatottak dűlőre jutnak a kérdésben, de ehhez végül Budapest mégsem tud kellő forrást biztosítani, így aztán az egyezség nem lesz tartható. Egyszázaléknyi béremelés bruttó 771 millió forintból jönne ki a közlekedési vállalatnál, vagyis a 15 százalékos követelés teljesítéséhez mintegy 11,5 milliárd forint többletpénzt kellene találnia a fővárosnak. Karácsony Gergely korábban azt közölte, hogy a városháza nem tudja teljesíteni a 15 százalékos bérfejlesztést.

Tehát a BKV-nak úgy kellene rendeznie a jövedelmeket, hogy nem tudja, mekkora a pénzügyi mozgástere. „Ha a menedzsment ajánlatát elfogadják a szakszervezetek (ehhez elegendő a BKSZSZ és a VTDSZSZ beleegyezése, az EKSZ-é nem szükséges), az visszavonhatatlan, abból nem lehet visszatáncolni, azt ki is kell fizetni. De mintha ezt nem értené meg a főváros” – értékelt lapunknak az egyik forrásunk. A héten újra asztalhoz ülnek a szakszervezeti elnökök Bolla Tibor vezérigazgatóval. Ha addig se közöl konkrétumokat a tulajdonos, akkor nem várható előrelépés az ügyben.

Pluszpénzre a kormánytól nem lehet számítani, már csak azért sem, mert a kabinet egyértelművé tette, hogy az iparűzési adóból kell kezelni a tömegközlekedés forrásigényét. Ez Budapest esetében több mint 200 milliárd forintos összeget jelent, amely bőséggel elegendő a 15 százalékos bérigény rendezésére. Az már más kérdés, hogy ha a főváros innen csoportosít át összegeket, azt más területek szenvedhetik meg. Ám az is egyértelmű, hogy a dolgozói szervezetek kényszerpályán vannak, ha pedig nincs megállapodás, legkésőbb márciusban sztrájk következik. Lapunk forrásain szerint ennek szervezése már februárban megkezdődhet, de azt is hangsúlyozták, hogy egy ilyen akció senkinek sem áll érdekében.

Úgy tűnik azonban, hogy életképes megoldás a 15 százalékos emelést két részre bontani: az egyik alanyi jogon járna az összes BKV-dolgozónak, a másikat viszont a cégnél eltöltött évek szerint differenciáltan fizetnék ki. Ez alapján lenne, aki ebből semmit se kap, cserébe azonban elismernék a törzsgárda lojalitását. A szenioritás elvének részleteit egy külön bizottság dolgozza majd ki. A munkavállalói hűség jutalmazása válasz lehet a BKV-nál tapasztalható gyors fluktuációra. Ezt úgy jellemezték a Világgazdaságnak, hogy a céghez jelentkezők körülbelül tizede végzi el a tanfolyamokat, és ebben az évben is több százan mennek nyugdíjba a mintegy 10 ezer fős állományból.