Milyen eredményeket értek el
tavaly?
Az indulás óta robusztus növekedésen megy keresztül a szervezet. Több mint százmilliárd forintot kezelünk, ebből 45,4 milliárd uniós forrásból származik. Tavaly csaknem tízmilliárd forintot folyósítottunk startupok számára, kihelyezés szempontjából pedig az üzleti tervünket több mint 20 százalékkal teljesítettük túl. A múlt évben 67 új cégbe fektettünk be, és több, már a portfóliónkban lévő vállalkozásnak biztosítottunk következő körös finanszírozást. Ezzel az aktivitással Magyarország a befektetések számát tekintve az első helyre került a régióban, a befektetési volumen alapján pedig a harmadik Ausztria és Lengyelország mögött. Emellett új dimenziót nyitottunk tavaly a hazai kkv-tőkefinanszírozás területén a KKVPRO üzletággal.
Hogy működik a kkv-divízió, melyek a legfontosabb célok?
A kkv-knál nem az induló fejlesztéseket és az innovációkat támogatjuk, hanem a már érettebb fázisban lévő cégeket látnánk el elégséges tőkével, hogy felvásárolhassák a hazai és külföldi konkurenseiket, vagy nemzetközi piacokra tudjanak lépni. De fontos cél az is, hogy a magyar vállalkozások számára olyan finanszírozási lehetőséget biztosítsunk, amelyen keresztül támogatjuk a generációváltásból fakadó utódlás sikeres megvalósulását, és ösztönözzük a vállalkozások hosszú távú növekedését, nemzetközi terjeszkedését. Az MFB 31 milliárd forintnyi dedikált hazai forrás kezelésével bízott meg minket, az egyes ügyleteket ötvenmillió forinttól egészen 3,1 milliárdig tudjuk megfinanszírozni a KKVPRO-n belül.
Mekkora a kis- és középvállalkozások érdeklődése?
Nagy finanszírozási űr tátong. A termék kommunikációja szeptemberben indult, azóta ötven cég jelentkezett. Jól ismert, feltörekvő magyar kkv-król van szó, jellemzően gyártócégekről. Ha például három tapasztalt menedzser összeáll, hogy szeretnének megvenni egy egyébként jól működő vállalatot, amelynek nem megoldott az utódlása, akkor velük közösen létrehozunk egy vállalkozást, amelyet feltőkésítünk, és tranzakciós hitel bevonásával megvásároljuk az utód nélkül maradó vállalkozást. Utána lehetőséget adunk a menedzsereknek, hogy a cég által termelt eredményből kivásároljanak minket, nagyjából nyolc-tíz éven belül, 10-15 százalékos hozam mellett.
Mekkora összegű befektetésekről tárgyalnak a kkv-kkal?
A legkisebb tranzakció 500 millió, a legnagyobb hétmilliárd forint, ebből a mi tőkebefektetésünk 200 és 1200 millió forint között lesz, a maradék hitel és önerő. Az első lehetséges tranzakciókat a héten visszük a befektetési bizottság elé, van köztük egészségipari cég felvásárlása, valamint élelmiszeripari cég nemzetközi terjeszkedése is külföldi konkurens megszerzésén keresztül. Az első fél évben öt hasonló tranzakciót szeretnénk finanszírozni. Ideális esetben a tranzakció egyik felét banki hitelből finanszírozzák a cégek, a másik felének a 70 százalékát adjuk mi, 30 százalék pedig önerő az alapítóktól. A 31 milliárdos alap akár százmilliárd forintnyi tőkét is megmozgathat majd a piacon. A hiteltermék nélküli kisebb ügyleteket gyakorlatilag mi finanszírozzuk, azonban itt is elvárt a 30 százalékos önerő. Az idén ötmilliárd forintot helyeznénk ki, és nyolc-tíz tranzakciót bonyolítanánk le.
Összesen hány alapot kezelnek, és milyen összegűek ezek?
Öt alapunk van, ebből három uniós forrásból származik. Ilyen a kutatás-fejlesztési alap, amely harmincmilliárd forint, de van egy digitális innovációkra fókuszáló tőkealapunk is 9,4 milliárd forinttal, valamint egy infokommunikációs tőkealap, amely valamivel több, mint hatmilliárd forint. Hazai forrásból van tehát a 31 milliárdos kkv-tőkealap, amely tavaly került hozzánk, egy húszmilliárd forintos növekedési tőkealap innovatív startup vállalkozásoknak, és elkezdtünk tematikus, iparág-specifikus tőkealapokat felállítani ott, ahol azt látjuk, hogy piacfejlesztőként szükség van a beavatkozásunkra. Ezek hivatalos bejelentése is hamarosan megtörténik.
Eddig hány startupba fektettek be, és mekkora a bukási arány?
A 2017-es indulás óta több mint 2500 startup jelentkezett, és 255 cég van a portfóliónkban, a célkitűzésünk szerint 2023-ig 500-700 céget finanszíroznánk, attól függően, hogyan alakul a piac. A legtöbb cég még fejlesztési fázisban van, így nehéz bukási arányt mondani. Persze voltak már olyan cégek, amelyeknek nem sikerült megvalósítaniuk a fejlesztéseket, vagy olyan változásokon ment keresztül a piac, hogy mire kész lett a termék, már nem állta meg a helyét. Mindössze tíz olyan cég van, amely a végelszámolás irányába indult el. De kiemelkedő exitről se nagyon tudunk még beszélni, hiszen az a cél, hogy minél korábban szálljunk be egy startupba, és minél később, a lehető legmagasabb hozam mellett szálljunk ki. Az viszont ígéretes, hogy tavaly 39 esetben szállt be piaci befektető valamelyik cégünkbe, összesen négymilliárd forint értékben. A portfólió cégeinek árbevétele egy év alatt megduplázódott, és egyharmada már exportból származott. Tehát nagy az érdeklődés a startupjaink iránt nemzetközi szinten is. Ebben a fázisban ez a siker legfőbb mércéje.
Mely iparágakban erősek a magyar startupok, hol lát még bővülési lehetőséget?
Az egészségiparban nagyon erősek vagyunk, a mi portfóliónkban is a legnagyobb arányt az ilyen startupok teszik ki, ezen belül magas a fogászati fókuszú startupok aránya. Szép eredményeket érnek el az online piacterek, HR-ben és adatelemzésben is erősek vagyunk. Ám kevés
autóipari mobilitással és mesterséges intelligenciával foglalkozó startupunk van. Nagy lehetőségeket látok az agrárszektorban, ahol a digitalizáció most kezd beindulni, és az építőiparban is sok megoldás van, ezeken a területeken nagyot lehet nőni. Vannak olyan szegmensek is, amelyek felkapottak voltak, de jócskán visszaestek, például a VR-technológia. Néhány éve még nagyon sok fejlesztés volt ezen a területen, ma már alig találkozunk ilyen megoldásokkal. Most a dróntechnológia és az e-mobilitás lett felkapott, az viszont még kérdés, hogy a szabályozási környezet mennyire teszi lehetővé az elterjedésüket.
Több egyetemi programot is indítottak, mik a tapasztalatok?
Megpróbáljuk felkarolni az egyetemeken lévő innovációkat, és vállalkozássá transzformálni. A Startup Campusszal közösen indítottuk el a programot, pilotként először a Budapesti Műszaki Egyetemen. Sok jó ötlettel találkoztunk, negyven csapattal tudtunk együtt dolgozni, közülük három az első félév végén befektetést is kapott. A pilot sikere után elindítottuk Győrben a Széchenyi István Egyetemen is a programot, valamint a Mome támogatásával egy kreatívipari vállalkozói képzést is. A tervek szerint az idén tíz egyetemen indítjuk el a féléves programot. Szeretnék viszont egy tévképzetet tisztázni: a legtöbb startupper nem egyetemista, de jó lenne, ha minél több fiatal vállalkozna, és megvalósítaná az ötleteit. A portfóliónkban lévő startupoknál az átlagéletkor 38 év, a növekedési fázisban lévőknél pedig 44 év. Nagyon sokan úgy kezdik, hogy hosszú évekig egy iparágban dolgoznak, zömében nagyvállalatoknál. Ott látják a piaci problémákat, majd kiválnak, és a megoldásukra startupot alapítanak.
Mik az idei tervek?
A korábban említettek mellett nagy feladat lesz a portfóliócégek menedzselése és üzletfejlesztése, többen nemzetközi tőkebevonást terveznek, amelyben segítünk nekik. A cégeink egy részét szeretnénk megméretni a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) is forrásbevonás céljából. Tavaly aláírtunk a BÉT-tel egy együttműködési megállapodást, miután elindult egy új platformjuk, az Xtend, amelyen intézményi befektetők tudnak cégeket finanszírozni. Fontos ugyanis, hogy a növekedő cégek további tőkéhez jussanak, hogy nemzetközi piacokat hódítsanak meg, és ehhez az egy-kétmillió eurós befektetések nem feltétlenül elegendők. A régióban viszont csak nagyon kevés befektető tud ennél nagyobb összeget biztosítani. Az is lényeges szempont, hogy a cégek magyar kézben maradjanak. Az év végéig szeretnénk a portfóliócégeink egy részét a BÉT-re vinni. Már fél éve dolgozunk az előkészületeken, és úgy látom, hogy ezt most időszerű meglépni. A piac a mai kamatkörnyezetben várja az ilyen jellegű befektetéseket.
A 31 milliárdos
kkv-s alap
100
milliárd forintnyi tőkét is megmozgathat a piacon
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.