Megtépázza a vihar a vezetékeket
A magyarországi áramhálózati cégek 1121, tavaly május és szeptember között történt üzemzavar egyéb hálózati üzemzavarrá minősítését kérték a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivataltól (MEKH). A kért minősítés megszerzése azért fontos számukra, mert az úgynevezett egyéb zavarért nem a szolgáltató a felelős. Ezeket az okozza, hogy az érintett létesítmény (jellemzően szabad kábel, villanyoszlop stb.) nagyobb külső hatásnak – jelen esetben szélsőséges időjárásnak – volt kitéve annál, mint amekkorára kötelezően méretezték. Ilyenkor nem romlik a szolgáltató megbízhatósági minősítése abból a szempontból, hogy megfelelt-e az áramellátás előírt, minimális minőségi követelményeinek. Ettől függetlenül egy adott mértékű kedvezmény mindenképpen jár a rendszerhasználati díjból az áramszünet elszenvedőinek.
A MEKH-hez befutott kérelmekből 197 a közép-, 924 a kisfeszültségű rendszerben történt zavarra vonatkozott. Ebből a hivatal 174-et, illetve 444-et minősített egyéb hálózati zavarrá, a többiért tehát a szolgáltatók a felelősek. Miközben a MEKH a kérelmek nagy részénél megadta a kért minősítést, egy társaság, az E.ON esetében ezt a 704 kisfeszültségű zavar közül csak 238-nál látta indokoltnak. A most kiadott hat határozatból négy született az NKM Áramszolgáltató Zrt., egy-egy az E.ON Tiszántúli Áramhálózat Zrt., valamint az ÉMÁSZ Hálózati Kft. kérelmeire reagálva.
A jövőben várhatóan a most megállípítottnál több esetben kérhetik a szolgáltatók az egyéb hálózati üzemzavar minősítést, hiszen egyre szélsőségesebb az időjárás: a legutóbbi szélvihar éppen tegnap volt, a rekorderejű pedig a múlt héten. A pusztító viharok megszaporodása felveti annak a kérdését is, hogy nem kellene-e nagyobb erejű széllökésekre, erősebb zivatarokra, gyakoribb villámlásokra méretezni a hálózatot. A mostani elvárás szerint az érintett hálózati eszközöknek az óránként 120 kilométeres szelet kell még kibírniuk. Ha a szél ennél nagyobb, a hivatal nem is vizsgálja a szabad vezetékek korát, automatikusan megadja a kért minősítést. Azonban a kisebb szél is lehet pusztító. A szóban forgó kérelmek elbírálásakor a MEKH ezért sok más mellett nagyban támaszkodik az Országos Meteorológiai Intézetnek az üzemzavar idejére vonatkozó adataira. Például kiderült, hogy az NKM Áramszolgáltató Zrt. hálózatában június 16–17-én történt tömeges meghibásodásokat az okozta, hogy a viharos szél és az intenzív villámlás miatt a biztonsági övezeten kívüli fák, vagy azok ágai rádőltek a vezetékekre. (Felmerülhet, hogy ki kellene szélesíteni a biztonsági övezetet, vagy szigorúbban ellenőrizni a közelben lévő fák gallyazását.) A hivatal arra is rámutatott, hogy a típustervek és az előírások szerint a középfeszültségű hálózatot nem védik légköri túlfeszültség ellen, csak a hálózaton lévő berendezéseket. A zivatarokban kialakuló forgószelek erőssége pedig nem feltétlenül mutatható ki. (Az okozott károk mértékéről a 13. oldalon számolunk be.)
