A magyarországi áramhálózati cégek 1121, tavaly május és szeptember között történt üzemzavar egyéb hálózati üzemzavarrá minősítését kérték a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivataltól (MEKH). A kért minősítés megszerzése azért fontos számukra, mert az úgynevezett egyéb zavarért nem a szolgáltató a felelős. Ezeket az okozza, hogy az érintett létesítmény (jellemzően szabad kábel, villanyoszlop stb.) nagyobb külső hatásnak – jelen esetben szélsőséges időjárásnak – volt kitéve annál, mint amekkorára kötelezően méretezték. Ilyenkor nem romlik a szolgáltató megbízhatósági minősítése abból a szempontból, hogy megfelelt-e az áramellátás előírt, minimális minőségi követelményeinek. Ettől függetlenül egy adott mértékű kedvezmény mindenképpen jár a rendszerhasználati díjból az áramszünet elszenvedőinek.
A MEKH-hez befutott kérelmekből 197 a közép-, 924 a kisfeszültségű rendszerben történt zavarra vonatkozott. Ebből a hivatal 174-et, illetve 444-et minősített egyéb hálózati zavarrá, a többiért tehát a szolgáltatók a felelősek.
Miközben a MEKH a kérelmek nagy részénél megadta a kért minősítést, egy társaság, az E.ON esetében ezt a 704 kisfeszültségű zavar közül csak 238-nál látta indokoltnak. A most kiadott hat határozatból négy született az NKM Áramszolgáltató Zrt., egy-egy az E.ON Tiszántúli Áramhálózat Zrt., valamint az ÉMÁSZ Hálózati Kft. kérelmeire reagálva.
A jövőben várhatóan a most megállípítottnál több esetben kérhetik a szolgáltatók az egyéb hálózati üzemzavar minősítést, hiszen egyre szélsőségesebb az időjárás: a legutóbbi szélvihar éppen tegnap volt, a rekorderejű pedig a múlt héten. A pusztító viharok megszaporodása felveti annak a kérdését is, hogy nem kellene-e nagyobb erejű széllökésekre, erősebb zivatarokra, gyakoribb villámlásokra méretezni a hálózatot.
A teljes cikket a Világgazdaság keddi számában olvashatja
