A leállások legnagyobb vesztesei a kkv-k
Két héttel meghosszabbítja az eredetileg április 3-ig tervezett leállását a Magyar Suzuki Zrt. A vállalat minden munkatársának kifizeti a bérét a munkaidő-áthelyezés, az otthoni munkavégzés és a fizetett szabadság lehetőségeit vegyesen alkalmazva. A kecskeméti Mercedes-Benz gyár a múlt héten döntött arról, hogy április 21-ig nem indítja újra a március 20-án megszakított termelését. Az intézkedés további alkalmazása a járványhelyzet alakulásától függ. A Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. célja továbbra is az, hogy munkavállalóinak munkahelyét és bérét hosszú távon biztosítsa, most a szakszervezetekkel egyeztet a legmegnyugtatóbb megoldás közös kialakításáról. A gyár több mint 4400 munkavállalót foglalkoztat. Ha a helyzet lehetővé teszi, április 22-én újraindulhat a termelés a kecskeméti telephelyen. Az Audi Hungaria Zrt. várhatóan ma dönt a leállás meghosszabbításának kérdésében, a szentgotthárdi Opel gyár pedig előreláthatóan holnap kapja meg az anyavállalat hivatalos tájékoztatását a működés felfüggesztésének fenntartásáról.
Az autóipar globális szinten is nehéz helyzetbe került a gyárleállások miatt, a szektor minél fájdalommentesebb talpra állásához arra lenne szükség, hogy Európában is mihamarabb újrainduljon a munka az autógyárakban. A legnehezebb helyzetben az autóipari kkv-k vannak, finanszírozás szempontjából ugyanis rendkívül korlátozottak a lehetőségeik. „A legtöbben maximum egy hónapig tudnak talpon maradni bevétel nélkül, de már nem egy helyen történtek elbocsátások” – mondta el lapunk kérdésére Kilián Csaba, a Magyar Gépjárműipari Egyesület ügyvezető főtitkára. A munkaerő megtartásához központi segítségre lenne szüksége a szektornak, hogy a béreket vagy azok egy részét átvállalja a költségvetés. Ez szerinte a kkv-k és a családok túlélését jelentené. Segítségnyújtás hiányában tönkremegy a beszállítói oldal, rövid időn belül ezrek kerülhetnek ki a munkaerőpiacról, aminek végzetes következményei lehetnek a magyar autóipar jövője szempontjából.
Az is problémás, ha csak elbocsátások árán tudja átvészelni a helyzetet a szektor, és a környező országokban hamarabb indul újra a termelés, mint Magyarországon. Akkor ugyanis a szakképzett dolgozók nagy valószínűséggel külföldön keresnek megélhetést. Részben ezért az ágazat vállalkozásainak zöme próbálja fenntartani a termelést. Akinek azonban nincs megrendelése, az – mivel nem rendelkezik két-három hónapra elegendő tartalékkal – vélhetően hitelből próbálja fenntartani magát, ennek sikere azonban korántsem garantált. Szintén nem egyedi példa, hogy a vállalkozások elkészültek a megrendelt áruval, de nem tudják leszállítani a nagy gyártóknak a termelés leállása miatt, így benne ragad a termékben a pénzük, ami likviditási nehézséget okoz. A szakértő szerint a legoptimistább forgatókönyv szerint két-három hét múlva újraindulnak a nagy gyárak, de még ebben az esetben is legalább négy-öt hét, mire a kkv-k bevételhez jutnak.
A kereskedések is a bőrükön érzik
Már a személyautók forgalomba helyezésén is megmutatkozik a járvány hatása: márciusban 11 400 járművet helyeztek forgalomba, 14,3 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Márkák szerinti bontásban a Ford és az Opel esetében több mint 50 százalékos a lemaradás a tavalyi hasonló időszakkal összevetve.
