Előrehozott állami megrendeléseket kér az építőipar

Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) hétről hétre közzéteszi pontokba szedve a koronavírus-járvány építőiparra gyakorolt hatásait, és a kormánynak címzett, az ágazat teljesítőképességének megtartása érdekében tett aktuális javaslatait. Koji László, a szakszövetség elnöke ennek kapcsán kifejtette a Világgazdaságnak: a legfontosabb, hogy az ágazatnak legyen megrendelése. Munkája még van, de amennyiben a megrendelésállomány az utóbbi hetekben tapasztalt mértékben csökken, akkor elfogy az ágazat munkaerő-megtartó ereje. Az ÉVOSZ 500 milliárd forintos előrehozott beruházási csomagot kért áthidaló megoldásként, nevesítve tételes kiírásokkal. Fokozódó problémát jelent ugyanis, hogy vannak folyamatban lévő közbeszerzési eljárások, de ezek többségében nem hirdetnek eredményt, lelassult a projektek előkészítése, és egyre több leszerződött munka indítását odázzák el a magánszektorban.

A megrendelésállomány fenntartása mellett a másik fontos kérdés, hogy az elvégzett munkák legyenek kifizetve. A szakszövetségi elnök nem titkolta, hogy sok a panasz, számottevően lelassult az államkincstár működése, a számlák nemhogy öt napon belül, de harminc napon belül sincsenek kiegyenlítve, holott – épp a finanszírozási, likviditási helyzet javítására tett ÉVOSZ-javaslat nyomán – az állami, önkormányzati, valamint a támogatásban részesült megrendelők részére végzett munkáknál 25-ről 50 százalékra emelkedett a kifizethető előleg mértéke. A késve fizetések egyre nagyobb likviditási problémákat okoznak. Az euró-forint árfolyam többletköltségét is mielőbb érvényesítenie kellene az ágazatnak az állami, az önkormányzati és a támogatott megrendelések esetében is. Mindezek mellett a járványügyi óvintézkedések betartása, a fertőtlenítések, a kötelező védőtávolság, a kisebb létszámú egyidejű csoportos munkavégzés, a logisztikai átszervezések, a dráguló és esetenként késve érkező építőanyagok miatti átszervezések mind-mind drágítják a kivitelezéseket. A projekt előkészítése és kivitelezése is időigényesebbé vált.

A járvány idejére lezárt határok miatt 15 ezer külföldi, azaz szerbiai és ukrajnai munkavállaló esett ki az építőiparból. A határ menti, 30 kilométer mélységű, munkacélú átjárás lehetővé tételéért a kormányzat képviselőinek van lehetőségük az eredményes tárgyalásokra.

A lakásépítéseknek adhat újból lendületet a rozsdaövezeti kedvezményes áfa, ami nagyon fontos döntés a szövetség szerint, de mint Koji László rámutatott: a volt ipari területek előkészítése minden másnál időigényesebb feladat. Mindenekelőtt telekalakításra, övezeti átsorolásokra van szükség a lakáscélú hasznosításhoz. A legtöbb helyen nagymértékű kármentesítést is kell végezni, ami a műszaki és üzleti tervek elkészítésével együtt legalább másfél évig tart.

Összegezve a helyzetet: a magyar építőipar berendezkedett a munkavégzésre a koronavírus-járvány körülményei között is. Az építkezések zajlanak, az ágazati vállalkozások köréből nem jelentettek tömeges megbetegedéseket, bár egy-egy brigáddal már előfordul, hogy a csapatban dolgozónál kimutatott fertőzés miatt karanténba vonultak.