A budapesti bevásárlóközpontok látogatószáma a előtti szint mintegy 50 százalékát érte el a kijárási korlátozás fővárosi feloldását követő első napokban, hétfőn, majd kedden is – erről a tagvállalatain keresztül összesen mintegy kétmillió négyzetméteren működő, hat bevásárlóközpontot és 145 hipermarketet képviselő Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége (MBSZ) tájékoztatta a Világgazdaságot. Az MBSZ értékelése szerint, bár a nyitás óta eltelt rövid idő miatt csak kevéssé részletes statisztika áll rendelkezésre, így is nagyon biztatók az adatok. Már csak azért is, mert a plázaközönség jókora része még ismerkedik a szabályozással, és bizonytalanságot mutat annak kapcsán, hogy egyáltalán látogathatók-e a komplexumok, vagy sem. A szövetség a vidéki plázáktól kapott visszajelzés szerint arra számít, hogy a fővárosban is másfél-két hétbe telik, mire a látogatószám visszaáll a korábbi mértékre.
Az MBSZ kiemelte, hogy különbséget kell tenni a látogatók száma és a kereskedelmi forgalom alakulása között. Az előbbi viszonylag hamar helyrezökkenhet, az utóbbi talpra állása viszont inkább hosszabb távon várható. Ebben szerepet játszhat az is, hogy bár az üzletek túlnyomó többsége – körülbelül 80-90 százaléka – már közvetlenül a feloldást követően újra kinyitott, az összes bérlő 8-10 százaléka továbbra is zárva tart. Az érthető, hogy a terasz nélküli belső éttermek és a mozik sem fogadhatnak vendégeket, ám más boltoknál nem tisztázottak az okok. Könnyen lehet, hogy a zárva tartásban közrejátszhatnak a válság miatt fellépő gazdasági problémák, de a hiányzó munkaerő is. Kérdés, hogy átmenetileg vagy véglegesen maradnak-e lehúzva a rolók. Az MBSZ szerint tömeges üresedéstől nem kell tartani, de azzal a forgatókönyvvel már számolnak, hogy a bérlők összetételében változás következhet be. „Ez a folyamat várhatóan az év végéig kikristályosodik” – jegyezték meg.
Az üzletek bérleti díjáról – amelynek mérsékléséről éles vita zajlott az üzemeltetők és a boltok között – a plázaszövetség korábban jelezte: nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy ha a bankok rugalmasak tudnak lenni a bevételkiesés miatt keletkező problémák kezelésében, és át tudják ütemezni a hiteltörlesztéseket, vagy engedményeket tudnak tenni, a bérbeadók is mérlegelhetik a bérleti díjak és az egyéb szerződéses feltételek módosítását. Most azonban azzal hárították el az érdeklődést, hogy a díjakról a két fél által megkötött szerződés rendelkezik, éppen ezért üzleti titok. A szövetség megítélése szerint a bevásárlóközpontok tulajdonosi szerkezete, valamint üzemeltetési stratégiája igencsak eltérő, így nem lehet általánosságban véleményt alkotni a plázák financiális helyzetéről. „Jelen pillanatban nincs a látókörünkben olyan bevásárlóközpont-tulajdonos vagy -üzemeltető – legyen az egyetlen ház tulajdonosa vagy multinacionális cég több üzletházzal –, amely az elmúlt hónapok eseményei miatt eladni kényszerülne az ingatlanját, vagy felmondaná egy központ üzemeltetését” – szögezték le.
A plázaszövetség nem tud olyan bevásárlóközpont-tulajdonos cégről, amely eladni kényszerülne az ingatlanját
