A budapesti bevásárlóközpontok látogatószáma a veszélyhelyzet előtti szint mintegy 50 százalékát érte el a kijárási korlátozás fővárosi feloldását követő első napokban, hétfőn, majd kedden is – erről a tagvállalatain keresztül összesen mintegy kétmillió négyzetméteren működő, hat bevásárlóközpontot és 145 hipermarketet képviselő Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége (MBSZ) tájékoztatta a Világgazdaságot. Az MBSZ értékelése szerint, bár a nyitás óta eltelt rövid idő miatt csak kevéssé részletes statisztika áll rendelkezésre, így is nagyon biztatók az adatok. Már csak azért is, mert a plázaközönség jókora része még ismerkedik a szabályozással, és bizonytalanságot mutat annak kapcsán, hogy egyáltalán látogathatók-e a komplexumok, vagy sem. A szövetség a vidéki plázáktól kapott visszajelzés szerint arra számít, hogy a fővárosban is másfél-két hétbe telik, mire a látogatószám visszaáll a korábbi mértékre.
Az MBSZ kiemelte, hogy különbséget kell tenni a látogatók száma és a kereskedelmi forgalom alakulása között. Az előbbi viszonylag hamar helyrezökkenhet, az utóbbi talpra állása viszont inkább hosszabb távon várható. Ebben szerepet játszhat az is, hogy bár az üzletek túlnyomó többsége – körülbelül 80-90 százaléka – már közvetlenül a feloldást követően újra kinyitott, az összes bérlő 8-10 százaléka továbbra is zárva tart. Az érthető, hogy a terasz nélküli belső éttermek és a mozik sem fogadhatnak vendégeket, ám más boltoknál nem tisztázottak az okok. Könnyen lehet, hogy a zárva tartásban közrejátszhatnak a válság miatt fellépő gazdasági problémák, de a hiányzó munkaerő is. Kérdés, hogy átmenetileg vagy véglegesen maradnak-e lehúzva a rolók. Az MBSZ szerint tömeges üresedéstől nem kell tartani, de azzal a forgatókönyvvel már számolnak, hogy a bérlők összetételében változás következhet be. „Ez a folyamat várhatóan az év végéig kikristályosodik” – jegyezték meg.
Az üzletek bérleti díjáról – amelynek mérsékléséről éles vita zajlott az üzemeltetők és a boltok között – a plázaszövetség korábban jelezte: nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy ha a bankok rugalmasak tudnak lenni a bevételkiesés miatt keletkező problémák kezelésében, és át tudják ütemezni a hiteltörlesztéseket, vagy engedményeket tudnak tenni, a bérbeadók is mérlegelhetik a bérleti díjak és az egyéb szerződéses feltételek módosítását. Most azonban azzal hárították el az érdeklődést, hogy a díjakról a két fél által megkötött szerződés rendelkezik, éppen ezért üzleti titok. A szövetség megítélése szerint a bevásárlóközpontok tulajdonosi szerkezete, valamint üzemeltetési stratégiája igencsak eltérő, így nem lehet általánosságban véleményt alkotni a plázák financiális helyzetéről. „Jelen pillanatban nincs a látókörünkben olyan bevásárlóközpont-tulajdonos vagy -üzemeltető – legyen az egyetlen ház tulajdonosa vagy multinacionális cég több üzletházzal –, amely az elmúlt hónapok eseményei miatt eladni kényszerülne az ingatlanját, vagy felmondaná egy központ üzemeltetését” – szögezték le.
A plázaszövetség nem tud olyan bevásárlóközpont-tulajdonos cégről, amely eladni kényszerülne az ingatlanját
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.