Fenntartanák a járulékkedvezményt

Közös állásfoglalásban kérik a kormánytól az ágazati járulékkedvezmény meghosszabbítását a hazai turisztikai szervezetek – értesült a Világgazdaság. A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége, a Magyar Utazási Irodák Szövetsége, a Magyar Beutaztatók Szövetsége, a Rendezvényszervezők Szövetsége és a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége szerint örömteli, hogy a koronavírus-járvány első hullámát kiválóan kezelte az ország, s a veszélyhelyzet elmúltával a nemzetgazdasági ágazatok termelése újra megindult, ám ahogy a válság eltérő mértékben érintette az egyes iparágakat, úgy a felépülés üteme is eltérő lehet. A szakmai szervezetek a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának ülését követő kommunikációra emlékeztetnek, amelyen a jegybanki szakemberek jelezték: az exportra termelő ágazatok mellett a turizmus az a terület, amelyen még sokáig kell a teljesítmény komoly visszaesésével számolni.

A hazai idegenforgalmi adatokból jól látszik, hogy a kereskedelmi szálláshelyeken tavaly eltöltött 31,5 millió vendégéjszaka fele külföldi vendégekhez kötődik, ez az ügyfélkör ráadásul jelentősebb összegeket hagyott a szolgáltatóknál és a vendéglátóhelyeken. A határon átnyúló turizmust az uniós határok lezárásának feloldása ugyan segítheti, de a jelentősebb Magyarországra irányuló vendégforgalmú országok közül Oroszország, az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság sem EU-tagország. Hasonló okokból nehéz a dolguk a külföldi nyaralásokat szervezőknek. Egyrészt a magyar slágercélpontok közül Törökország, Tunézia, Egyiptom szintén kívül esik az Európai Unió határain, más helyeken pedig a járvány második hullámának hírei tarthatják vissza az utazókat, igaz, egyelőre nincs hír arról, hogy a fertőzöttek számának újbóli növekedése hány magyar családot térített el a horvátországi nyaralástól. Akár a ki-, akár a beutazásról van szó, a hosszabb utak tervezését nagyban nehezíti, hogy a járványhelyzet miatt szinte naponta változhatnak a protokollok, és csak kevesen vállalják a nyaralásuk utáni két hét karantént.

A szakmai szervezetek szerint a belföldi turizmus fellendülését valóban segítheti a pandémia utáni időszak, ám a jelek szerint a félelem itt is visszafogja majd az utazásokat. Jellemzően hétvégenként telnek meg a szállodák és a vendéglátóhelyek teraszai, miközben például a taxitársaságok arról beszélnek, hogy a nyári forgalmuk 40-60 százalékát adó külföldiek fuvarjai lényegében pótolhatatlanok. Jó hír, hogy a kormány több szálon is támogatja a belföldi nyaralásokat, amelyek a remények szerint a következő hetekben felfutnak, de szeptemberben az idén is vége lesz a szezonnak. Márpedig akkor a vidéki szolgáltatók ismét bajba kerülnek, mert nem lesznek vendégeik, és még nem is beszéltünk az akkorra várt második járványhullámról. A rendezvények megtartása elől elhárultak az adminisztratív akadályok, de ebben az évben nagyobb rendezvényekre már nem vagy csak elvétve lehet számítani, így ez a terület sem várhat bevételt. A fentiek miatt a remények szerint megélénkülő hazai turisztikai fogyasztás sem lehet elég arra, hogy kompenzálja a nagy forgalomkiesést a hazai turizmusban, vendéglátásban és rendezvényszervezésben.

Ebben a helyzetben kifejezetten fontos lenne, hogy az utazóközönség a korábban megszokott vagy esetleg annál is magasabb színvonalú szolgáltatást kapjon, pont azért, hogy visszatérjen. Ezt segítheti az ágazati járulékkedvezmény fenntartása, hiszen így szerényebb forgalom mellett is biztosítható az üzletmenet, megtarthatók a dolgozók – emlékeztetnek a turisztikai szervezetek. A szakmai szövetségek rámutatnak, hogy a teljes leállás alatt sok idegenforgalmi vállalkozás nem tudta megtartani a dolgozóit, így a ténylegesen felhasznált járulékkedvezmény is kisebb volt az elmúlt hónapokban a tervezettnél.

A legrátermettebb dolgozókat eddig bizonyosan megtartották a vendéglátóhelyek, szállodák, utazási irodák, ezeknek a tapasztalt szakembereknek a kényszerű elengedése lényegesen megnehezítheti a későbbi talpra állást. Így a turisztikai ágazat csak később válhatna újra a gazdasági növekedés egyik motorjává, miközben egy újabb ágazatban okozhat majd gondot, hogy legrátermettebb képviselőit külföldről kell hazacsalogatni, mert ott kaptak munkát – jelezték az érintett szervezetek.