Fizetésemelés helyett munkát várnak

A rendelésállomány folyamatos csökkenése miatt az építőiparban is meg kell tenni az ágazat támogatására irányuló lépéseket. Erre, pontosabban a veszélyhelyzet következményeinek mérséklésére 65 milliárd forintos keretet szabott meg a kormányzat Az Építőipari Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnöke, Koji László szerint nagy kihívás most, hogy a kereslet és a kínálat élénkítése, illetve pozíciójának javítása egyszerre történjen meg, mert a támogatás így lehet sikeres. Az ágazati cégek felkészültségének javítását ezért a munkalehetőségek bővítésével párhuzamosan javasolja biztosítani a szakszövetség.

Az építőipar a megrendelővel kezdődik, ennek jegyében a legfontosabb a rendelésállomány év közepi bezuhanását megelőzni, elsődlegesen az állami beruházások előkészítésével. Mielőbb kijelölt létesítményekre, gyorsított projekt-előkészítésekre, konkrét szerződésekre van szükség. Koji László rámutatott: a gyorsított beruházások körébe a mélyépítést és épületépítést egyaránt fontos bevonni, mert minden alágazatnak segítségre van szüksége.

Jelenleg folyamatosan dolgozik az építőipar, amely a tavalyi teljesítménye alapján idén 4,5-5 ezermilliárd forint építés-szerelési tevékenység elvégzésére képes, miközben a hatékonyság növelését célzó erőfeszítések nyomán elvárás, hogy kevesebb feladatot is hatékonyabban végezzenek el. A vállalkozások hatékonyságának növelését célzó, 2017-ben indult hároméves támogatási program utolsó szakasza 2020-ban még nem lett meghirdetve, noha ágazati, iparfejlesztési támogatásra továbbra is szükség van, hogy szintet léphessenek a cégek. A technológiai korszerűsítést, gépesítést, gépbeszerzést, telephelyfejlesztést, vállalkozásirányítási és informatikai ismeretek fejlesztését szolgáló vissza nem térítendő támogatások pályázati programjában a korábbi két év szempontrendszerén túl nagyobb hangsúlyt kell kapnia a digitalizációnak és a termékláncszemléletnek a szakszövetség szerint. Az elnök hangsúlyozta: a többszereplős létesítménykivitelezésben az alvállalkozói szempontok erősítését, valamint az erőforrások közös kihasználásának érvényesülését egyaránt szolgálja a generálkivitelezők fejlesztéseinek támogatása. Például egy speciá-lis toronydaru beszerzésével rögtön két-három alvállalkozóját is helyzetbe hozza az adott cég, az erőforrások közös kihasználását támogató kritériumokat minden téren kiemelten kell súlyozni. Az új szempontok beépítésével a korszerűsítést szolgáló beruházások hatékonysága is nő, de nagyságrendi továbblépést a keret bővítése, az idei évre tervezett 6 milliárd forint 10 milliárd forintra emelése biztosíthat – az ÉVOSZ ezt javasolja. Bizakodásra ad okot a tervezett változtatásokat illetően, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szakállamtitkársága folyamatosan egyeztet a szakmai szövetséggel.

A 65 milliárd forintos keretből az oktatási létesítmények energiatakarékos rekonstrukciós programjának támogatására is érdemes lenne költeni, azáltal ugyanis a vidéki kis- és középvállalkozásokat is megbízásokhoz lehetne segíteni. A jellemzően tantermen kívüli oktatással záruló tanév miatt minimum negyedév áll rendelkezésre mostantól, hogy az elvégzendő rekonstrukciós feladatokat támogatott módon meg tudják valósítani. Az új helyzetben az előleg mértékének 50 százalékra történő emelése is nagy segítség lenne a likviditási problémák megelőzésére. „Legnagyobb ellenségünk nem a járvány, hanem az idő múlása, immár konkrét intézkedések kellenek” – szögezte le Koji László.

A szakmai szövetség együttműködési megállapodás létrehozását kezdeményezi az ITM-mel történő közös munka érdekében a kormányzattal kötött hároméves megállapodás lejárta miatt, és építőipari csúcstalálkozót is időszerűnek tart a kormányzattal. Célszerű lenne folytatni az árképzési metodikák kidolgozását, az erőforrásklaszterek szervezését, az épületenergetikai képzéseket, kidolgozni és elterjeszteni az intenzív foglalkoztatási módszereket – sorolta az építésgazdaság előtt álló időszerű feladatokat az ÉVOSZ elnöke. Hozzátette: önkéntes tagságú szakmai érdekképviseleti szövetség lévén fokozott felelősségük van nemcsak a közepes és a nagy cégek, hanem a több ezer mikro- és kisvállalkozó iránt is, amelyek az ágazati munkavállalók nagy többségét foglalkoztatják.

A járványhelyzet most fogja utolérni az építőipart, amely egy úgynevezett W ágazat, vagyis a W első fele a rendelésállomány alakulását jellemzi, a másik ág a tíz hónappal későbbi teljesítményt jelzi előre. Már októbertől látszott, hogy lefelé indult az első ág, és hamarosan a teljesítmény is számottevően csökkenni kezd. Maximum két hónap maradt arra, hogy elkerülhetővé váljon a drasztikusabb visszaesés, hogy ne kelljen egy új helyzethez alakítani az ágazat működését. Most fordult a helyzet, már nem a megfelelő mértékű fizetésemelésen múlik a munkavállalók megtartása, hanem azon, hogy lesz-e elegendő munka az ágazatban.

Mindeközben a szakszövetség legalább hét térségi központban javasolja gyorsított ütemben létrehozni a hiányszakmák és a mérnökképzés gyakorlati képző központjait, az innovációs centrumokat a vállalkozások közreműködésével, mert a szakképzési intézményrendszer átalakításának felgyorsítása sem halogatható.