Nem gondoltuk meg magunkat lakásfelújítás terén

Alig, csak a hibahatáron belül változtak a lakosság lakásfelújítási és korszerűsítési, a következő egy évre vonatkozó várakozásai az első negyedévben az előzőhöz képest, és éves alapon is stagnálás érezhető a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Masterplast Nyrt. közös, májusi felmérése szerint, amit a koronavírus-járvány hatására tekintettel nagyon kedvező fejleménynek tartanak.

A GKI negyedévente szervez felmérést a lakosság lakás-felújítási és korszerűsítési terveinek, szándékainak és kilátásainak feltérképezésére.

A következő egy évben a magyar háztartások csaknem 12 százaléka tervezi, hogy nagyobb összeget költ a lakására,

ennek megfelelően egy éven belül mintegy 450 ezer lakáson végezhetnek kisebb-nagyobb munkálatokat. A családi házaknak mintegy 14 százalékát ( lényegében minden hetedik házat) újíthatják fel, míg a társasházaknál ugyanez az arány megközelíti a 10 százalékot. Budapesten a megkérdezett háztartások 11, a megyeszékhelyeken 9, az egyéb városokban 14 és a községekben 12 százaléka készül felújításra.

A felújítást tervezők csaknem háromnegyede saját megtakarításait is hasznosítaná, ezt támasztja alá, hogy csaknem minden negyedik felújításra készülő háztartás lakás-takarékpénztári megtakarításait is felhasználná, ami a felmérést készítők szerint azt jelenti, hogy ez a megtakarítási lehetőség fontos szerepet játszik a lakásvagyon karbantartásában.

Hozzátették, hogy minden ötödik válaszadó bankhitel felvételét jelezte, minden hetedik lakásfelújításnál pedig valamilyen formában szerepet kap az állami támogatás, amelyet a családi házban élők csaknem kétszer annyian vennének fel, mint a társasházai lakásban lakók.

Rokoni, baráti kölcsönben csak minden huszadik háztartás gondolkodik,

a felmérés szerint lényegében csak a 30 év alatti fiatalok terveznek ilyen finanszírozási megoldást. A lakás-takarékpénztári hitelek és a munkáltatói hitelek szerepe a lakás-felújítás és korszerűsítés terén marginális – jegyezték meg.