Áfacsökkentésből remélnek pluszforrást

Mivel a koronavírus-járvány következtében elmaradtak a koncertek és a fesztiválok, a zenészek és a hazai könnyűzeneipar elveszítette a bevételei 70 százalékát. A mintegy 15 ezer embert foglalkoztató szegmens április óta 28-30 milliárd forintos kiesést szenvedett el. Az élő zenéből származó bevételre támaszkodó iparágnak a rendezvénystop súlyos érvágás volt, és a kilátások továbbra sem biztatók. „A járványhelyzet egyelőre nem javul, mire kinyitnak a zenés klubok és játszóhelyek, nem lesz, aki el mer menni koncertre” – hangzott el a Music Hungary Szövetség tegnapi tájékoztatóján.

A szervezet a PwC Magyaror­szág Kft. bevonásával hatástanul­mányt készít a koncert- és fesz­tiváljegyárak áfakulcsának 5 szá­za­lékra való csökkentéséről. Az elemzés a novemberi Music Hungary Kon­ferenciára készül el, akkor ismertetik a szakmával, és juttatják el a kor­mányzati döntéshozókhoz. A zeneipar nemcsak rövid, hanem hosszú távon is többletforrásokra szorul. Most a túlélést kell segíteni, később pedig az újraindulást. Annak a többletköltségnek is elő kell teremteni a pénzügyi fedezetét, amelyet a járványhelyzet nyomán elrendelt, tartós egészségügyi óvintézkedések okoznak. Weyer Balázs, a Music Hungary Szövetség elnöke pozitívan értékelte, hogy a könnyűzene képviselete nemrég az államigazgatásban is megjelent azzal, hogy Demeter Szilárdot a magyar könnyűzene, valamint a kortárs magyar popkultúra megújításának és társadalmiasításának koordinálásáért felelős miniszteri biztossá nevezték ki.

A szakpolitikus – aki a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója is – bejelentette: a korábbi több mint egymilliárd forintos forduló után ma döntenek a Nemzeti Kulturális Alap egy újabb forrásának megnyitásáról a könnyűzenei alkotók és előadóművészek támogatására. A kluboknak, azaz a játszóhelyeknek 1,4 milliárd forintot, a rendezvénytechnikai személyzetnek 450 millió forint támogatást biztosít a kormány.

Az adószakértők azt vizsgálják, hogy a 18 százalékos áfával értékesíthető fesztiváljegyek és a 27 százalékos áfával terhelt koncertjegyek adótartalmának csökkentése milyen hatást gyakorolna az iparágra és az állami költségvetésre – jelezte Szilágyi Dávid, a PwC Magyarország Kft. menedzsere.

A koncertipar komplex rendszerét feltárva máris látszik, hogy csaknem az összes iparági szereplő profitálhatna az áfacsökkentésből. A magyar könnyűzenei stratégiát a kormány novemberre véleményezi, a 2021–2025 közötti időszakra szóló koncepciót addig a pénzügyi alapokkal is meg kell támogatni.

Európa kulturális fővárosa

Veszprémbe költözik át Egerből az idei Music Hungary Konferencia, és remélhetőleg a következő években is ott marad. A zeneipar éves nagy rendezvényének – mint Navracsics Tibor, a Veszprém–Balaton 2023 Európa kulturális fővárosa program kormánybiztosa elmondta – egy olyan város lesz a házigazdája, amely tavaly elnyerte az UNESCO Music City címét, több könnyű- és komolyzenei fesztiválnak ad otthont, miközben 65 ezres lakossága három színházat, két irodalmi folyóiratot tart el. A régió kreatív iparával hosszú távon tervez a kormánybiztos. | vg