Rekordmértékben, 23-ról 46 százalékra nőtt a lejárt vállalatközi (B2B) számlatartozások állománya a koronavírus-járvány előtti időszakhoz képest Magyarországon
– derül ki az Atradius hitelbiztosító elemzéséből. Az 1400 magyar és kelet-európai vállalat bevonásával készült, Fizetési szokások barométere című tanulmány szerint a megkérdezett magyar cégek fele jelezte, hogy átlagosan 23 napos várakozás után tudták csak behajtani a kintlévőségeiket.
– mondta Vanek Balázs, a biztosító országigazgatója. – „Ezt jelzi például, hogy a nehézségek ellenére itthon a legalacsonyabb azoknak a cégeknek az aránya, amelyek csökkenő nyereségességről számoltak be. Ez Magyarországon 39, Kelet-Európában 49 százalék.”
A magyar vállalatok az idén hosszabb fizetési határidőket alkalmaznak.
A megkérdezett cégek túlnyomó többsége (63 százalék) arról számolt be, hogy átlagosan 30 napot ad a partnereinek a számlák kifizetésére. Tizenkilenc százalék 60 napot, 10 százalék 61–90 napot, míg a maradék 8 százalék 90 napnál is hosszabb határidőt szab az ügyfeleinek. Ez azt jelenti, hogy a járvány alatt alkalmazott átlagos fizetési határidő 40 nap, szemben a tavalyi 31 nappal.
A felmérés szerint az idei évre az is jellemző volt, hogy több cég kért hitelminősítéshez szükséges adatokat az ügyfeleitől. A magyar válaszadók 73 százaléka fizetési garanciákat vár a vevőitől, közülük 68 százalék önbiztosítást, 62 százalék kereskedelmi hitelbiztosítást, 40 százalék pedig készpénzes fizetést kér.
Az ágazati adatok szerint az idén a magyar vegyipar vezeti a késve fizetések listáját, ez a B2B-számlák összértékének 59 százalékát érinti, szemben a tavalyi 29 százalékkal. A fémiparban ez az adat 45 és 24 százalék, az elektronikai iparban 42 és 24 százalék, míg az élelmiszeriparban 42, a tavalyi 20 százalék után. Az építőiparban 40 százalékra nőtt a késve fizetett számlák összértéke, szemben a tavalyi 17 százalékkal. A késések 10 és 34 nap között szóródnak.
Az Atradius országigazgatója szerint jövőre a kifizetetlen számlák behajtása lesz a legnagyobb kihívás a magyar vállalatoknak a nyereségesség szempontjából.
Magyarországon 46 százaléknyi válaszadó osztja ezt az aggodalmat, több, mint bármely más kelet-európai országban, a régiós átlag 36 százalék. Ugyanakkor a magyar cégek aggódnak a legkevésbé a kereslet esetleges csökkenése miatt. Ez hazánkban 30 százalék, a régióban 37 százalék
– mondta Vanek Balázs. Több válaszadó számít a belföldi gazdasági helyzet javulására (58 százalék), mint a romlására (23 százalék). Ugyanez érvényes a világgazdasági kilátásokra, ebben 40 százaléknyian javulást, 28 százaléknyian romlást várnak. A nemzetközi kereskedelemben 53 százalék a javulásra, 24 százalék a romlásra számítók aránya.
