Csak az ötös lottó révén az elmúlt öt évben 6461 játékos lett milliomos, 11 pedig milliárdos – közölte a Világgazdasággal a Szerencsejáték Zrt.
Tavaly 1140-en örülhettek egymillió forintnál nagyobb összegnek, hárman pedig milliárdos nyereménnyel gazdagodtak.
A végleges 2020-as bevételi adatok még nem ismertek, de az látható, hogy a számsorsjátékok összforgalmi aránya – a sportfogadási és a sorsjegyüzletág megerősödésével összefüggésben – 2014 és 2019 között mérséklődött. Az ötös lottó részaránya a számsorsjátékok értékesítéséből 39 százalékot, a társaság teljes árbevételéből pedig 9,5 százalékot tett ki 2019-ben, ez a vizsgált időszakban 7,3, illetve 7,2 százalékpontos csökkenés. Eközben az üzletág súlya az összforgalomban 36,1-ről 24,3 százalékra apadt.
Az ötös lottó esetében átlagosan 3 millió alapjátékot adnak fel egy héten. Ahogy azonban nő a várható főnyeremény, úgy emelkedik a szelvényszám, amely tavaly tavasszal, a 38 hétig tartó halmozódás időszakában hetekig 5 millió felett volt, március 9. és 15. között a 7 milliót meghaladva tetőzött.
A legutóbbi, december 19-i, 3,95 milliárd forintos jackpotot 21 hét után vitték el, a telitalálat előtti hetekben pedig 4 millió fölött volt a vásárolt alapjátékok száma. A hónap elején az emberek többet lottóznak, a végén kevesebbet, napi bontás szerint pedig a sorsolás napján, szombaton adják fel a legtöbb szelvényt.
A részvételi szabályzat, és vele együtt az ötös lottó ára legutóbb 2019. december 28-án változott, amikor az alapjáték 250-ről 300 forintra drágult. Ezt megelőzően 2016 novemberében nőtt 225-ről 250 forintra egy szelvény ára, de a részvételi díjak emelésével a nyereményalap is dinamikusabban növekedett.
A 250 forintos alapjáték három évében a telitalálat legalább 392 millió, legfeljebb 6,43 milliárd forintot ért, miközben a súlyozott átlag 2,67 milliárd volt. Ugyanebben az időszakban a négytalálatos nyeremények 528 ezer és 5,32 millió forint között szóródtak, a hármasokért 10,6–35,8 ezer, a kettesekért pedig 1,3–2,7 ezer forintot fizettek. A többség továbbra is a hagyományos lottózókat választja, de az interaktív csatornák forgalmi részaránya emelkedik, a 2015-ös 3,7 százalék után 2020-ban már 11 százalékos szinten mozgott.
A játékszervező által végzett, ötös lottóval kapcsolatos kutatásban a nem minden héten játszó játékosoktól kérdezték meg, hogy mekkora összegű főnyereménynél kapcsolódnának be a játékba.
A válaszadók 54 százalékának figyelmét már az 500 millió forintos jackpot is felkelti, míg 1 milliárd forintnál további 28 százalék csatlakozására lehet számítani, 2 és 3 milliárdnál plusz 8, illetve 10 százalék ez az arány.
A két-három havonta legalább egyszer ötös lottóval játszók nagyjából fele hatos lottót vagy sorsjegyet is vásárol. A sportfogadáshoz történő ilyesfajta kapcsolódás kevésbé jellemző, ez az arány 15-20 százalék.
Tetemes a fel nem vett nyeremények összege
Tavaly január 1. és október 31. között a számsorsjátékok esetén – totó, góltotó, ötös lottó, hatos lottó, Joker, Luxor, Kenó, skandináv lottó, Puttó és EuroJackpot – az át nem vett nyeremények összege csaknem 1,2 milliárd forint volt. A listát az ötös lottó vezeti 489 millió forinttal, amelyet a Joker 162 millió forintja követ, a sor pedig a hatos lottóval (155 millió), illetve a skandináv lottóval (144) folytatódik. A fel nem vett nyereményeket a Szerencsejáték Zrt. különsorsolások és akciók keretében osztja szét.
