Jelentős változás indulhat el a hazai gyógyszerészképzésben az egészségtudományi egyetemeken, ha az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) elfogadja azokat a javaslatokat, amelyeket a Magyar Rektori Konferencia Orvos- és Egészségtudományi Bizottságán keresztül a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) a négy gyógyszerésztudományi kar vezetőivel közösen letett a tárca asztalára – mondta a Világgazdaságnak Hankó Zoltán, az MGYK elnöke. A közelmúltban megkezdődött a felsőoktatásban a hatályos képzési és kimeneti követelmények felülvizsgálata, és ennek részeként
decemberben nyújtották be a gyógyszerészek graduális képzésére vonatkozó javaslatcsomagot, amely a 2030-ig tartó megújulási folyamat egy eleme, és a gyógyszerészképzés újragondolását tartalmazza.
A hatályos gyógyszerészi képzési és kimeneti követelményeit 2014-ben, azt megelőzően pedig 2006-ban alakították ki.
Abból indultunk ki, hogy ha egy végzős gyógyszerészhallgató elmegy egy közforgalmú gyógyszertárba, klinikára, kórházba vagy az ipar területére dolgozni, akkor milyen ismeretekkel, készségekkel és attitűdökkel kell rendelkeznie
– mondta Hankó Zoltán. A számok azt mutatják, hogy a végzősök 70 százaléka közforgalmú gyógyszertárban, 10-10 százalékuk kórházi-klinikai és ipari vonalon helyezkedik el, a többi friss diplomás pedig az oktatói vagy kutatói pályát választja. A diplomájuk egységes, de nagyon sokféle igénynek kell megfelelniük. A tervezetben igyekeztek a három területet megfelelő hangsúllyal kezelni és egyben tudományos alapokkal alátámasztani.
A kamara elnöke megerősítette: nem változik a képzés ideje, megmarad a tíz félév, de amint a képzési és kimeneti követelmények megjelennek, a négy gyógyszerészkarnak a tanrendet is újra kell gondolnia. Valószínű, hogy néhány új tárgyra is szükség lesz, miközben a meglévő tananyagot és az oktatási módszert is fel kell frissíteni. Azt viszont egyelőre nem lehet tudni, hogy a gyógyszerészekre vonatkozó képzési és kimeneti követelmények mikor jelennek meg rendelet formájában.
A 2020-ban 429 gyógyszerészhallgatót vettek fel a Felvi.hu adatai szerint, többségük államili finanszírozással került be.
Minden évben arra törekszünk, hogy négyszáz felett legyen a felvett gyógyszerészhallgatók száma, ez 2017 óta teljesül is. Úgy számoljuk, hogy ekkora hallgatói létszámmal az a munkaerőhiány, amely jellemző a gyógyszertárakban, az évtized második felében megoldódhat
– jelezte az MGYK első embere. A bérekkel kapcsolatban elmondta: mérhetetlen bérspirál indult el a szektorban már évekkel ezelőtt, a feszültség tovább fokozódott a kórházi gyógyszerészek állami bérrendezésével.
A közforgalomban dolgozó gyógyszerészeknek esélyük sincs a kórháziakéhoz hasonló fizetésre, különösen aggasztó a helyzet a kis- és közepes forgalmú gyógyszertárakban.
Szükség lenne a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök csaknem húsz éve kialakított árrésszabályozásának a korrekciójára is, mivel egyre több olyan gyógyszer van, amelynek a forgalmazása kifejezetten veszteséges.
A kamara becslései szerint ágazati szinten körülbelül 4 százalékra tehető a forgalomarányos eredmény, ami persze nem minden gyógyszertárra nézve igaz. A kamara szerint főleg a legolcsóbb és a legdrágább gyógyszereknél szükséges az árréskorrekció, ugyanis jellemzően a nagy forgalmú gyógyszertárak viszik el az árréstömeg zömét, ezért a kis forgalmú patikákat más módszerekkel kellene támogatni a működőképesség megtartása érdekében. Hankó Zoltán nyomatékosította: ez irányú javaslataikat már többször is letették a döntéshozók asztalára.
