Horvátország felé tartanak a digitális nomádok

Míg az Európai Unió legtöbb országa a pandémia idejére lezárta határait az Európán kívüli turisták előtt, Horvátország – azoktól az időszakoktól eltekintve, amikor igazán tombolt a járvány – szívesen fogadta az Észak-Amerikából és még néhány tengeren túli országból érkező vendégeket. Az egyetlen feltétel, hogy teszteljenek, vagy az előírt időtartamra vonuljanak karanténba. Sőt, január 1-jétől úgy változtatták meg a horvát bevándorlási törvényt, hogy a digitális nomádok – vagyis az olyan külföldiek, akiknek helytől függetlenül végezhető munkájuk van, és különböző városok, országok közt vándorolva élik mindennapjaikat – különösebb nehézségek nélkül egyéves tartózkodási engedélyhez juthassanak.

Az első nomádok már

partra is szálltak

A módosítás olyannyira jól sikerült, hogy az első fecskék már meg is jelentek az ország mediterrán tengerpartján. Az amerikai Melissa Paulnak jutott az a váratlan megtiszteltetés, hogy január 15-én ő lett déli szomszédunk első hivatalos digitális nomádja, amint erre nap mint nap emlékezteti is a horvát sajtó: számtalan interjút készítenek vele a vezető napilapoktól az országos tévécsatornákig szinte minden helyi médiumban.

„Már több mint tizenöt éve online munkát végzek saját cégemen keresztül” – mondta a CNN-nek Melissa, aki egyesült államokbeli, brit és mexikói cégektől kapja megrendeléseit. Korábban huzamosabb ideig élt Krk szigetén horvát származású, de szintén amerikai állampolgárságú férjével, ám a válás után nem tudott jogszerűen az országban maradni. Idén azonban rögtön lecsapott az új lehetőségre, és most saját konyhai asztalánál köti az üzleteket az Isztria-félszigeten fekvő, hegyvidéki Labinban, egy fallal körülvett kisvárosban.

Melissa már ismerte az európai bürokrácia rejtelmeit, ám a jelentkezéskor elvégzendő papírmunka mennyisége még őt is meglepte. „Részletesen ismertetnem kellett a munkámat, meg kellett adnom, hol tartózkodnak az ügyfeleim – mondta. – Ezenkívül bizonyítanom kellett, hogy a cégem aktív, és biztosítja az önálló munkavégzés feltételeit, van egészségbiztosításom és állandó lakóhelyem.”

Nyílt levél a kormányfőnek

A digitális nomádok által igényelhető egyéves tartózkodási engedély bevezetésének az ötlete a holland Jan de Jongtól, egy 2006 óta Horvátországban élő vállalkozó-befektetőtől származik. Még júliusban írt nyílt levelet a LinkedIn közösségi portálon Andrej Plenkovic horvát kormányfőnek, amelyben felhívta a figyelmét a megoldás gazdasági előnyeire. De Jong szerint tipikus win-win szituációról van szó.

A nomádok hódolhatnak a mediterrán életstílusnak egy barátságos és vendégszerető, egyszersmind kedvező klímájú országban, míg a másik oldalon az elhagyatott nyaralóhelyeken mégiscsak ki lehet majd adni a szállások és egyéb vendéglátóhelyek egy részét a jól kereső, home office-ban tevékenykedő fiataloknak, akik ily módon hozzájárulnak az ország bevételeihez.

Melissa Paulhoz hasonlóan élt a lehetőséggel Ariel Medel, egy mexikói szabadúszó képregényrajzoló és barátnője, valamint a Szingapúrból érkező Jane Tor is, aki különböző szegmensekben működő – fintech, oktatás stb. – tech startupoknál lát el projektvezetői feladatokat. A latin-amerikai páros Splitet választotta, az ázsiai hölgy pedig egyelőre Zadar és Zágráb között hezitál.

Érvek és ellenérvek

Amióta a nomádok között elterjedt a hír, hogy Horvátország szívesen fogadja őket, folyamatosan a pró és kontrákról megy a vita az internetes fórumokon. Az előnyök közé tartozik, hogy a külföldről érkező pénzek után Horvátországban nem kell jövedelemadót fizetni, és vonzó az is, hogy a tartózkodási engedély egy egész évre szól. Azt azonban már problematikusnak tartják, hogy hosszabbítás esetén az újabb egyéves periódus előtt hat hónapra el kell utazni a délszláv országból. Mások a rendőrségi ellenőrzést tartják bosszantó vegzálásnak.

Sarah Dyson, a Horvátországban élő külföldiek érdekvédelmét ellátó Expat szervezet képviselője, aki személyesen ad tanácsot az érdeklődőknek, úgy látja, nagyon sokan fontolgatják a költözést. Tapasztalata szerint a legtöbben azért morognak, mert az egyéves ott-tartózkodás nem segít a végleges letelepedésben vagy az állampolgárság megszerzésében. „Mégis ez az engedély a legjobb megoldás egy másik földrészről érkező digitális nomád számára a tartózkodási engedély megszerzésére” – tette hozzá.