Régiós terjeszkedésre készül a Szerencsejáték
A Szerencsejáték Zrt. 30. születésnapja miatt is ambiciózusak az idei tervek, 15 százalékot is meghaladó forgalombővülést vár Czepek Gábor vezérigazgató. „A múlt évi 574 milliárd forint után a 650 milliárd feletti sávba ugorhat az árbevétel, s vele együtt a tiszta játékbevétel is korábban nem látott szintre emelkedhet, mint ahogy az EBITDA, azaz a kamat-, adófizetés és amortizáció előtti eredmény, illetve a nyereség is” – mondta a Figyelőnek a vállalatvezető.
De a hazai eredményeket nemzetközi összevetésben értékelve arról is beszélt, hogy megvan a kellő tapasztalat és tőkeerő ahhoz, hogy kipróbálhassák magukat külföldön. „Először érdemes talán a kevesebb kockázatot rejtő online sportfogadás terén szerepet vállalni a külpiacokon, egy olyan kultúrkörben, amely hasonló a hazai viszonyokhoz. Ez a rövid távú cél, ha pedig sikerrel vesszük az akadályt, lehet szó akár zöldmezős piacra lépés vagy felvásárlás útján kereskedelmi hálózat működtetéséről is külföldön, ami már összetettebb feladat.” A lap kérdésére, hogy jó nyomon jár-e az, aki szlovákiai vagy romániai nyitást valószínűsít, a társaság vezetője azt válaszolta: első körben a régiós országokra érdemes koncentrálni, de még vizsgálják a potenciális célpiacok üzleti környezetét és szerencsejáték-iparát.
A Covid-válsággal terhelt elmúlt évet forgalmi szempontból három szakaszra osztotta a vezérigazgató. „Az első két és fél hónap az üzleti várakozásoknak megfelelően alakult. A második etap a járvány márciusi kitörésétől május végéig tartott, ekkor súlyos problémákkal szembesültünk, kezdve azzal, hogy az árbevétel 48 százalékát adó sportfogadási üzletágunk lényegében a földbe állt. Egyik pillanatról a másikra tűntek el a fogadási kínálatot jelentő sportesemények, miután felfüggesztették a különböző bajnokságokat.
Az árbevétel 30, illetve 22 százalékáért felelő lottótípusú játékok, valamint sorsjegyek üzletágánál azt tapasztaltuk, hogy a kijárási korlátozások miatt nehezebbé vált a játékosok elérése” – vont mérleget Czepek Gábor. A kihívások azonosítása és a válaszok megtalálása után életbe léptek a negatív gazdasági hatásokat kompenzáló intézkedések, amelyek júniustól kezdtek eredményt hozni, s közben a járványügyi szabályok is enyhültek. Szeptemberig utolérték az üzleti tervben rögzített szintet, onnantól kezdve az év végéig pedig időarányosan 20-30 százalékos forgalmi és eredménytöbbletet értek el.
