Szegedi papucsok – másképp

A szegedi papucs újragondolására írtak ki pályázatot, amelyre bárki beadhatja az elvárásoknak megfelelő, hordható lábbeli terveit, a legjobb alkotásokból a szegedi Szent-Györgyi Albert Agórában nyílik júniusban kiállítás – tájékoztatták a szervezők a távirati irodát.

A Szegedi Papucsért Alapítvány, a Népművészeti Egyesületek Szövetsége és a Hagyományok Háza közös pályázatot hirdetett a szegedi papucs készítésének újragondolására. A pályázatra minimum négy olyan innovatív tervvariációt kell készíteni, amelyeken megjelennek a szegedi papucs jellegzetes karakterjegyei. A felhasznált anyagokra vagy a technológiára vonatkozóan nincs megkötés, a lényeg, hogy a mai kor követelményeinek megfelelő, hordható és esztétikus lábbeli szülessen. A pályázatra a tervek mellett egy darab vagy egy pár prototípust is el kell készíteni.

A török hódoltság korából eredő papucs a 20. század első felében vált fogalommá a paprika és a Pick szalámi mellett – idézi fel az MTI. A hagyományos technológiával, azaz varrással készült, egylábas papucs mintáját minden bizonnyal a törököktől tanulták a dél-alföldi mesterek. Széles körű elterjedését az tette lehetővé, hogy az 1879-es nagy árvíz után kikövezték Szeged város utcáit.

A könnyű és csinos lábbeli a vékonyabb pénztárcájú városi nők és a környékbeli falvak parasztasszonyai körében vált divatossá, akiknek a csizma nehézkesnek, fölöslegesnek, a korábban viselt bocskor pedig szegényesnek tűnt. Az utcai viselésre is alkalmas papucs ebben az időben sokak számára a polgári félcipőt helyettesítette.

A 20. század első felében kiteljesedő magyarosruha-mozgalom hatására az otthoni öltözék kellékeként a papucs egyre népszerűbbé vált úri, polgári körökben is. Remekbe készült papucsaikkal a szegedi mesterek nemcsak számos helyi és országos ipari kiállításon arattak sikert, de eljutottak a párizsi, brüsszeli világkiállításra is, az 1930-ban indult Szegedi Szabadtéri Játékok közönsége már nagy számban kereste és vitte az ország minden tájára a híressé vált hímzett papucsot. A szegedi papucs viselésének és készítésének élő hagyománya 2018-ban került fel az UNESCO Szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékére.

A mindenki előtt nyitott pályázatra május 25-ig várják a terveket, az első három helyezett pénzjutalomban részesül, az első díj 200 ezer forint. A díjátadót a tervek szerint a szegedi papucs napján, június 26-án rendezik a szegedi Szent-Györgyi Albert Agórában, ahol a díjat nyerő és a zsűri által kiválasztott alkotásokat be is mutatják a közönségnek.