Az Európai Parlament szerdai brüsszeli plenáris ülésén tárgyalt az igazolványról. A vitában Didier Reynders igazságügyi biztos emlékeztetett, hogy a koronavírus-járvány visszaszorítását célzó intézkedések mellett egy megbízható, egységes, minden európai tagállam által elfogadott dokumentumra van szükség a nyári utazások lehetővé tételéhez.
El kell kerülni, hogy többfajta ellenőrizhetetlen dokumentum jöjjön létre az egyes tagállamokban. Ez növelné a hamisított iratok elterjedésének kockázatát, ami a vírus további terjedésének és a bizalmatlanságnak a fokozódásával járna
– mondta a biztos.
A bizottság ígérete szerint a személyes adatokat biztonságosan kezelik, és tárgyalnak az Egészségügyi Világszervezettel (WHO), hogy az igazolványt Európán kívül is elfogadják. Brüsszel ez ügyben egyeztet az Egyesült Államokkal is.
A bizottság reményei szerint az ingyenes igazolvány már júniusban elérhetővé válik, egyes tagállamok azonban nem akarnak addig várni.
Görögország például már megkezdte a lazításokat bizonyos országokból, köztük uniós tagállamokból érkező beoltottak számára, május közepén pedig a külföldi turistákat érintő minden korlátozást felold. Olaszország és Spanyolország is sürgeti az összes lehetséges eszköz bevetését, hogy minél hamarabb talpra állíthassa a turizmustól nagyban függő gazdaságát. A bizottság szerint azonban még nincs itt az ideje annak a vitának, hogy milyen előnyökkel járhat az igazolvány, milyen korlátozások alól mentesüljenek a birtokosai, illetve milyenek maradjanak érvényben a nem beoltottak esetében.
A biztos ezért felszólalásában azt javasolta, hogy az igazolvány felhasználhatóságáról egyéb területeken a tagállamok saját hatáskörben dönthessenek.
A bizottság mindenképpen biztosítani kívánja, hogy az igazolvány megfeleljen a nemzetközi szabványoknak, és kizárja a diszkrimináció minden formáját.
Megkezdődött az Európai Bizottság által az AstraZeneca ellen szerződésszegés címén indított per is.
Az első meghallgatás mindössze egy óráig tartott, a következőt május 26-án tartják, az ítélet pedig júniusra várható. Brüsszelnek nem lesz könnyű dolga, mert az eredeti megállapodás nem tartalmazott konkrét szankciókat arra az esetre, ha a cég nem teljesíti a vállalásait, és erre a Deloitte már tavaly nyáron figyelmeztette is a belga kormányt. A dokumentumot a flamand Knack című hetilap peres úton szerezte meg, és abból kiderül, hogy a Deloitte belgiumi tanácsadó irodája a szerződés aláírása előtt tíz nappal módosításokat és kiegészítést javasolt. Az AstraZeneca is azzal védekezik, hogy a szerződésben mindössze arra vállaltak kötelezettséget, hogy „maximális erőfeszítéseket” tesznek a vállalásaik időben történő teljesítésére, és ez szerintük így is volt.
Ráadásul – bár ez a per szempontjából nyilván lényegtelen – az EU-nak nincs is szüksége az AstraZeneca vakcinájára, amelyből a 27 tagállamban a BBC szerint több százezer adag hever raktáron.
Az emberek ugyanis a vérrögképződési problémák miatt nem bíznak az oltóanyagban. Németország és Franciaország a leszállított mennyiség 76, Románia 40, Görögország pedig 53 százalékát használta fel az európai járványügyi hivatal (ECDC) adatai szerint.
