Lesöpörte az asztalról a Facebook ellen állami és szövetségi szinten megfogalmazott trösztellenes vádakat az ügyben eljáró washingtoni bíróság, ezzel ideig-óráig biztosan elhárul a közösségi médiában piacvezető óriásvállalat feldarabolásának veszélye.
A bejelentés nagy megkönnyebbülés okozott mind Mark Zuckerberg alapító-vezérigazgató, mind a jól összerakott cégbirodalom esetleges szétszedése miatt aggódó befektetők számára.
Ezt jelzi, hogy az ítélet kihirdetését követően raliba kezdett az árfolyam, amely négy százalékos emelkedést követően a cég történetében először lépte át az ezermilliárd dolláros piaci értéket. A névadó közösség oldal mellett többi között az Instagramot és a WhatsApp kép-, video- és üzenetmegosztó portálokat üzemeltető Facebook ellen benyújtott kereset jogilag elégtelen és egy ilyen súlyos döntés meghozatalhoz értékelhetetlen James Boasberg bíró véleménye szerint szerint. Ő úgy látja,
a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC) nem tudta igazolni, hogy a Facebook a közösségi médiában erőfölényes helyzetben lenne.
Az elutasító ítélet mélyütésként érte a politikusokat, akik már Donald Trump elnöksége idején is aggodalommal követték, amint évek alatt gigantikussá és nehezen ellenőrizhetővé tették a technológiai szektor olyan óriásait, mint a Facebook, a Google, az Amazon vagy az Apple. Az ilyen erőcentrumok megregulázási szándéka bakancslistás feladatnak számít, az adatkezelési és adatvesztési, botrányok, a riválisok piaci kiszorítását célzó stratégiák, az ügyfélkezelés elégtelensége és
számos egyéb esetben a dollármilliárdos bírságok mellett csak „szent ígéretek” születtek, hogy kezelik az épp a fejükre olvasott problémákat.
Az adu ász a feldarabolás jelentette fenyegetettség volt, de ezt a lapot most kiütötték ki a politika kezéből. Igaz, a lapot fel lehet venni a földről és le lehet porolni. Méghozzá hamarosan, hiszen a bíróság lehetőséget adott az FTC számára, hogy július 29-éig panasszal éljen, amit a főügyészség – szóvivője szerint – mérlegelni fog. Az FTC sem adja fel, de előbb számba veszi a lehetőségeit.
Boasberg ugyanakkor időmúlásra hivatkozva elutasította több állam keresetét is, amelyek az Instagram és a WhatsApp kilenc, illetve hét évvel ezelőtti felvásárlását most támadták meg. Ők e témában újabb keresetet nem nyújthatnak be. A feltörekvő rivális Instagramért egykor egymilliárd, a WhatsAppért 19 milliárd dollárt adtak. A Facebook a maga részéről a per mielőbbi lezárását sürgette, hiszen alaptalannak bizonyultak az ellene felhozott kormányzati vádak.
Ami így nem teljesen igaz, amint a bíró is jelezte, a felperesek kevés tényadattal támasztották alá a keresetüket.
Nem igazolták például, hogy a Facebook piaci részesedése valóban meghaladja a 60 százalékot, de ezt a július végéig még megtehetik. A Facebook felvetette, hogy
az FTC egyáltalán eljárhat-e hatósági jogkörrel a vállalat akvizíciói során, de Boasberg szerint ezt a jogot nem lehet elvonni tőlük. Jelenleg a Google ellen van folyamatban még hasonló trösztellenes per az Egyesült Államokban.
A Biden-adminisztráció eközben újabb lépéseket tervez, elnöki rendelettel adnának az eddigieknél is több jogkört a szövetségi hatóságok kezébe, kötelezve őket a felvásárlások, fúziók versenyre káros hatásainak feltérképezésére és az ezek elleni fellépésre. Biden erős bizalmi embereit kérte fel a monopóliumellenes harc lefolytatására, így június elején Lina Khant nevezte ki az FTC elnökévé, míg Tim Wu pedig az elnök versenypolitikáért felelős különleges tanácsadójaként folytathatja a Big Tech vállalatok elleni küzdelmét.
