BUX 51,365.99
-0.17%
BUMIX 4,362.09
+0.87%
CETOP20 2,351.98
+0.32%
OTP 17,565
+0.37%
KPACK 16,800
0.00%
0.00%
-2.13%
+0.27%
-0.45%
ZWACK 16,500
0.00%
0.00%
ANY 1,575
-0.32%
RABA 1,540
+1.99%
0.00%
+0.82%
-0.56%
+0.70%
+1.61%
+0.43%
0.00%
+0.45%
-1.92%
OTT1 149.2
0.00%
+1.68%
MOL 2,462
+0.08%
+1.98%
ALTEO 1,370
0.00%
0.00%
+7.30%
EHEP 1,900
-2.31%
0.00%
+0.71%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-0.21%
-0.71%
0.00%
0.00%
SunDell 37,200
0.00%
-1.49%
+1.37%
+2.35%
-0.68%
NUTEX 20.55
+0.74%
Forrás
RND Solutions
Cégvilág

Már megint nincs elég munkaerő

Több fejlesztési támogatásra lenne szükségük a helyi vállalkozásoknak, és miközben emelkedik a minimálbér, a fekete- és a szürkegazdaság még mindig tisztességtelen versenyt idéz elő – mondta Kőkuti Attila, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.

A megyében az első negyedévben még emelkedett a munkanélküliség, pedig az ipari termelés és a beruházások már nőttek. Megkezdődött a kilábalás? 

A statisztikai adatok szerint megkezdődött. Kicsit még bonyolultabb a helyzet, a januárinál már kisebb az álláskeresők aránya, júniusban 3,1 százalék, az előző év azonos időszakában 3,6 százalék volt. Ahhoz, hogy megértsük a jelenlegi helyzetet, érdemes tudni, hogy milyen helyzetből indultunk a járvány előtt, szinte nem volt olyan terület, ahol ne kerestek volna munkaerőt. Vannak olyan szektorok, ahol most egyértelmű a fellendülés, ugyanakkor visszatért a korábbi munkaerőhiányos állapot, ami tulajdonképp most hátráltatja a kilábalást.

Fotó: Rosta Tibor

Sokkal kisebb ütemű volt a népességfogyás gyorsulása, mint országosan. Kevésbé súlyos volt a megyében a járvány, mint máshol?

Ez mélyebb elemzést igényelne, többek közt a korösszetétel és egyéb számok összehasonlításával. Ilyen adataink nekünk nincsenek, és nem is értünk hozzá. Viszont arról beszélhetünk, ami látszik: 2020 azonos időszakához képest 17 százalékkal nőtt a veszteség az emberéletekben, ez jórészt minden bizonnyal a járvány, illetve részben egyéb hatások következménye. Ez sajnos így van, ha kedvezőbb is az adat, mint máshol. Talán betudható a különbség annak is, hogy nálunk működik az ország egyik legkiválóbb egészségügyi intézménye, a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központja.

A foglalkoztatási rátát és az aktivitási arányt tekintve a megyék közt több helyezést javítottak 2020 végéhez képest. Ez hogy sikerülhetett emelkedő munkanélküliség mellett?

Ez több tényező következménye lehet, és megint a járvány előtti helyzethez kell visszakanyarodni a magyarázatért: már akkor volt egy óriási munkaerőhiány, erre jött a pandémia, amikor egész szektorok álltak le vagy estek vissza. Időközben átrendeződött a munkaerőpiac, aminek az eredménye, hogy a kilábalási szakaszban vannak kedvező tendenciák. Fontos, hogy ne bízzuk el magunkat, a munkaerő hiánya ugyanis komolyan veendő probléma, ami érezteti a hatását. 

Csongrád-Csanád nincs a legiparosodottabb megyék között, a többi ágazatot hogy érintette a válság? Kilábalóban vannak?

Ha az ipart nem tekintjük, a szolgáltatásokban óriási visszaesés volt, a vendéglátás és a szállásadás szektora komolyan érintett: a vendégéjszakák száma például 78 százalékkal esett vissza 2019-hez képest, és az árbevétel is majdnem ekkora mértékben. Óriási veszteségeket szenvedett el a szektor. A kiskereskedelemben is jelentős, 7 százalék volt a visszaesés, a korlátozások éreztették a hatásukat. Ez egy határmegye, a Szerbiából és Romániából érkező látogatók elmaradása jelentős csapás volt. Sok vállalkozás szünetelteti a tevékenységét, 12 százalékkal több, mint a korábbi években. A belső keresletre lehet számítani, Romániából és Szerbiából újra érkeznek már, de közel sem annyian, mint korábban. Még mindig óvatosak az emberek, sokan tartanak a járvány negyedik hullámának érkezésétől. Egy másik fontos tényező, amiért az említett szolgáltató szektorok nem pörögnek a régi sebességgel, a már említett munkaerőhiány. A vendéglátásból például az alkalmazottak máshová mentek dolgozni a kényszerű járványszünet idején, és nem biztos, hogy visszatérnek.

A megye gazdaságszerkezete alkalmat ad rá, hogy részesüljenek a kilábalás segítésére hivatott pénzekből?

Ami a pályázatokat illeti, van a megyének egy olyan sajátossága, amit mindenképpen figyelembe kell venni. Tavaly mintegy 166 milliárd forint volt a támogatás a Ginop-pályázatok révén, de ennek közel fele az egyetemhez kapcsolódó fejlesztések voltak, például a biotechnológiai kutatások. Ezek szükségesek és jók, de látnivaló, hogy csak az összeg másik fele jut a vállalkozói szektorba. Magának a teljes összegnek az optikája tehát megtévesztő lehet: a megye vállalkozásainak sokkal több támogatásra lenne szükségük. A kamara igyekszik mindent megtenni, hogy a létező források a legjobb helyre kerüljenek, és rendkívül fontos, hogy az életképes vállalkozások tudjanak fejleszteni. Ez elengedhetetlen, sőt döntő momentum. Csak ezután jön minden más, infrastruktúra, egyebek. Fejleszteni, fejleszteni, fejleszteni – csak ez az út.

Továbbra is szerepet kell ebben játszania az államnak most, hogy enyhült a válság?

Arról szólnak a hírek, hogy minimálbér-emelés következik, és a természeténél fogva ez nemcsak a minimálbéreseket érinti, hanem az egész bérskálát feljebb tolja. Mindenképpen szükség lesz állami szerepvállalásra. A bérnövekedést a termelékenység javulásának is követnie kell, különben inflációs következményekkel jár. Az állam a minimálbért tudja szabályozni, a termelékenységet pedig költségvetési eszközökkel tudja befolyásolni. Szükségszerűen hozzátartozik a folyamathoz a fekete- és a szürkegazdaság visszaszorítása is, amelyek tisztességtelen versenyt idéznek elő. Komoly jogszabályalkotó munkára lesz szükség ehhez, nem lesz könnyű menet.

Kapcsolódó cikkek