Folyamatosan csökken a számuk, de még mindig rendszeresen használjuk a nyilvános telefonállomásokat. A legfrissebb, decemberi adatok szerint Magyarországon akkor 4935 darab nyilvános telefont üzemeltetett a Magyar Telekom Nyrt., amely éves szinten több százmillió forintot bukik a fenntartásukon. 

A készülékek körülbelül 90 százaléka számít fülkének, a többi kórházakban, közlekedési csomópontokon és bevásárlóközpontokban található

 – írta a VG kérdésére a vállalat kommunikációs igazgatósága. 
A nyilvános fülkék száma nagymértékben csökkent a mobiltelefonok előretörésével. 

Az abszolút csúcson még a 2000-es évek elején volt a számuk, amikor csaknem 30 ezer fülke volt az országban, de még 2005-ben is 21 ezer üzemelt. A 2010-es adat szerint 9 ezerre, majd 2015-ben 6500 körülire, 2018-ban 5500-ra apadt a számuk. 

Fotó: Balogh Zoltán / MTI

Ennek ellenére még mindig szükség van rájuk. Egyrészt azért, mert a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság kijelölő határozata szerint a cég kötelezett arra, hogy az egyetemes szolgáltatási területén minden háromezer főnél kisebb lélekszámú településen legalább egy, a nagyobb településeken pedig háromezer lakosonként legalább egy nyilvános telefonállomást működtessen. Például a 43 ezer lakosú Hódmezővásárhelyen legalább 14 nyilvános telefonnak kell rendelkezésre állnia. Másrészt azért van erre szükség, mert még mindig vannak, akik rendszeresen használják ezeket a készülékeket. 

A nyilvános telefonokon a 2000-es évek elején még havonta átlagban több mint tíz órát telefonáltak a Telekom ügyfelei. Öt évvel később az átlag hat órára, 2010-re pedig már csak alig több, mint másfél órára csökkent. Ma havonta átlagosan kevesebb mint fél óra az egyes nyilvános készülékek használati ideje. 

Egy készülékről havonta átlagosan valamivel több, mint 50 hívást kezdeményeznek, vidéken és a fővárosban is vannak olyan készülékek, amelyeket egyáltalán nem használtak, és olyanok is, amelyek használata átlag feletti.
Bár ma már általában mindenkinek a zsebében ott lapul egy mobiltelefon, így a fülkék forgalma jócskán visszaesett, ám a nyilvános készülékekről még mindig érkezik havonta legalább egy hívás az ingyenes segélyhívó számok valamelyikére. 
A telefonfülkék többsége érmével – 10, 20, 50, 100 forint, illetve 50 cent, 1 és 2 euró – használhatók. A nyilvános telefonállomások igénybevételéért impulzusalapú díjat alkalmaz a szolgáltató. Az érmével működő nyilvános állomásokról kezdeményezett hívásoknál egy impulzus díja 50 forint, ezért a díjért belföldi vezetékes hívószámmal 43 másodpercet lehet beszélni, mobilhívás esetén pedig 15 másodpercet. 

Ezek szerint – alapul véve az átlagos félórás beszélgetési időt – nagyjából 2-6 ezer forint közötti összeget hozhat egyetlen nyilvános fülke havonta, ami elenyésző a karbantartás költségéhez képest. A nyilvános telefonok üzemeltetésének költsége éves szinten több százmillió forintra rúg, ennek csak töredéke a használatukból származó bevétel

 – húzta alá a Magyar Telekom kommunikációs igazgatósága, de pontos összeget nem kívántak közölni.    
A Telekom rendszeresen karbantartatja a nyilvános fülkéket, és szükség szerint felújíttatja. Minden évben felmérik a fülkék állapotát, és ennek alapján rendelik meg a felújításokat, festéseket, minden esetben a legrosszabb állapotban lévő fülkékkel kezdve a munkát. A vandalizmus miatt – főleg a nagyvárosokban, kiemelten Budapest területén – sokszor nem elegendő a rendszeres takarítás és karbantartás. Frekventált területeken napi gyakorisággal okoznak kárt a készülékekben.