Fotó: Henrik Sorensen / Getty Images

– Milyen főbb trendek határozhatják meg a munkaerőpiacot a harmadik hullám lecsengése után?

– A koronavírus-járvány által okozott hirtelen és drasztikus munkaerőpiaci hullámzást követően is a toborzás került a fókuszba. Alacsony szintű munkanélküliségi ráta, rengeteg munkalehetőség és kevés dolgozó, tehát munkaerőhiány jellemzi a piacot.

– Egy hír szerint nemzetközi szinten tendencia, hogy a Covid visszaszorulása után egy kisebb felmondási láz lett úrrá a korlátozások folyamán fásulttá vált munkavállalók részéről. Ön is így látja?

– Nem nevezném felmondási láznak a jelenleg zajló folyamatokat. Inkább a pandémia előtt már megszokottá vált trend folytatódik: a dolgozók válogatnak, cserélik a munkahelyeiket, folyik a foglalkoztatók közötti „népvándorlás”. A stabil munkahelyek, munkáltatói márkák a vonzók, a pandémia alatt rosszabbul teljesített vagy magát a járványt és annak hatásait rosszul kezelt/kezelő munkáltatóktól elpártolnak a foglalkoztatottak.

– De mégis nagy most a mozgás.

– Igen, ám a munkahelyek közötti vándorlás, a fluktuáció azért csúcsosodik ki most, mert enyhült a pandémiával kapcsolatos veszélyérzet, a munkavállalók sokkal bátrabban váltanak munkahelyet, mint hat hónappal ezelőtt, amikor a nagyobb bizonytalanság miatt a stabilitás elsőrendű fontosságú volt.

– Azt is lehet hallani, hogy szinte hüvelykujjszabály lett a home office, a két-három napos otthoni munkavégzés. Igaz ez?

– Erre nincs általánosan elfogadott gyakorlat, s nincs is rá feltétlenül szükség. Azt látjuk, hogy iparág- és vállalatfüggő megoldások születnek arra vonatkozóan, hogy hol milyen (hibrid) modell lesz a nyerő. Van olyan cég, ahol teljes home office-ra állnak át, van, ahol a heti egynapos otthon történő munkavégzés működik majd, máshol meg egyáltalán nem lesz lehetőség home office-ra.

– Mely ágazatok nem szeretik az otthoni munkát azok közül, amelyekben pedig elvben lehetőség lenne erre?

– Szerintem ez nem érzelmi kérdés. Amelyik iparág, illetve vállalat biztosítani tudja a nagy vevői elégedettséget és a zavartalan működést mondjuk akár teljes home office mellett, s ezzel a társaság munkavállalói is azonosulni tudnak, ott ez lehet a jövő. Fontos látni, hogy az otthonról történő munkavégzés akkor jó, ha mind a foglalkoztatónak, mind a dolgozónak kedvezőbb körülményeket teremt, mint a home office-tól teljesen mentes munkarend. És igen, ahogyan a kérdésben is benne volt: vásárlókat kiszolgáló iparágakban, a közvetlenül a gyártás területén dolgozó munkavállalóknál értelemszerűen nem jöhet szóba a home office.

– Melyek a fő különbségek a 2019-es és a 2021-es között? Hiszen például a külföldi turizmus még ma sem a régi, tízezrek veszítették el a megélhetésüket a határon túlról érkező vendégekre építő ágazatban.

– Inkább azt mondanám, hogy 2019 nyara és 2021 nyara közt igen nagy a hasonlóság, mert ugyanúgy munkaerőhiány van. Csupán annyi a különbség, hogy egy-két iparág még valóban nem tért magához.

– Mondana erre példát?

– Igen, például a horecaszektorban regionálisan még nagy a baj. Elég, ha megnézzük a belföldi turistákra alig építő budapesti vendéglátó- és szállodaipart. Ráadásul eközben sokan hagyták el a szakmát, s nem éppen ideiglenesen, emiatt pedig vidéken is hiányoznak a szakácsok, a hotelekből a szobaszemélyzet és a hasonló munkaerő.

– S mi a helyzet a pályaelhagyókkal?

– A dolgozni akarók a Covid után a stabilabb munkahelyek, iparágak felé mozognak. A munkanélküliségi ráta még magasabb, mint 2019-ben volt, s várhatóan továbbra is csökken majd a munkaerő-kínálat. Aki dolgozni akar, az mindenképpen talál munkalehetőséget.

– Folyamatosan bővül a vállalkozásuk, a munkaerő-közvetítéssel foglalkozó WHC. Debrecenben nemrég nyílt kirendeltségük. Mi a stratégia? Csak nem a BMW érkezésén alapszik?

– A debreceni képviselet megnyitása egy évekre előre meghatározott hálózatépítési tervünk része. Nem a BMW autógyár érkezése indukálta az irodanyitást, hanem a WHC üzletpolitikája. A régió gazdasági fejlődése természetesen erősíti majd cégünk jelenlétét a térségben. Az ügyfeleink munkaerőigényeit és a munkavállalókat magas színvonalon kiszolgáló egységet hozunk létre Debrecenben.

– A múlt év végén már Szlovákiában is nyitottak irodát. Miért?

– A szlovákiai piacra lépésünk ugyanannak a hálózatépítési tervnek a része, amelyről Debrecen esetében beszélünk, annyi különbséggel, hogy ez nem a hazai, hanem a nemzetközi építkezési koncepciónkhoz tartozik. A WHC magyar cégként nemzetközi vizekre evez, az ottani munkaerőpiac szintjén működő társasággá válunk. A tulajdonosi döntésnek megfelelően magyar „multit” építünk.

Az interjú a Figyelő hetilap augusztus 5-iki számában jelent meg. Az interjút teljes terjedelmében itt olvashatja el.