Tapasztalatok szerint a pandémiás korlátozásokat követő újranyitás óta zsúfolásig telnek a vendéglátóhelyek és a szállodák, a plázákat viszont kevesebben választják.

Mindenki örömforrásokat keresett a lezárások után, sokaknak ezt azonban nem az utazás adta meg, hanem a felszabadult vásárlás

– reagált a VG felvetésére Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) főtitkára. Kifejtette, hogy a bevásárlóközpontokat kevesebben keresték fel a nyitás utáni hónapokban, tagjaik akkor 10-20 százalékos csökkenést realizáltak a napi vevőszámban a járvány előtti időszakhoz képest. A teljes nyári szezont tekintve is igaz az, hogy kevesebben látogatták a plázákat, ám egyszerre többet költöttek a vásárlók, azaz jelentősen emelkedett a vásárlói kosarak értéke.

Szakmacsoportonként és bevásárlóközpontonként más és más tényező hatott a forgalom alakulására. A szakember rámutatott, hogy a legnagyobb bevásárlóközpontok közül azok, amelyek turisztikai szempontból frekventált helyen működnek, jelentősebb elmaradást tapasztaltak, mert a külföldi vásárlók a nyár elején és még júliusban is csekély számban voltak csak jelen. Neubauer Katalin szerint azonban ezekben a házakban is van olyan kereskedő, aki a várakozásainak megfelelően teljesített, mert olyan szakkereskedést üzemeltet, amelyet célirányosan kerestek a vásárlók.

Fotó: FÖLDI D. ATTILA / VG

Az utazások beindulásával megerősödtek a ruházati kereskedelem forgalmi számai is, de összességében elmaradtak a bázisidőszak adataitól

– állapította meg a kereskedelmi szövetség főtitkára. Kitért arra, is, hogy bázisnak manapság általában a pandémia előtti 2019-es évet és 2020-at együtt nézve és értelmezve tekintik a kereskedők, nem önmagában a statisztikában használatos tárgyévet megelőző esztendőt.

Természetesen a korlátozások alá eső kereskedők jó része még mindig nem érte el a 2019-es év forgalmát, ami rossz vállalati hangulatot eredményez, és ez rányomja a bélyegét az adott kereskedelmi egység kisugárzására is

– vont mérleget a szakértő. A bevásárlóközpontokat vásárlási szándékkal felkereső látogatók örömszerzési céllal térnek be az üzletekbe, ezért mindig azt javasolják, hogy a kereskedők tegyenek meg mindent a magas színvonalú, igényes és kedves kiszolgálás érdekében. Ilyen hozzáállással még azok a kereskedők is be tudják hozni az elmaradt forgalmat, akiknek az árbevételéből például egy teljes téli síszezon esett ki év elején a téli sportok helyszíneinek zárva tartása miatt.

Érdemes olyan megközelítésből is mérlegre tenni az évet, hogy milyen szakaszai voltak a Covid-válság elmúlt másfél évének a kereskedők oldaláról, különös tekintettel arra, hogy már a küszöbön áll a negyedik járványhullám.

Tavaly márciusban, az első hullám idején teljes zavarodottság, félelem uralkodott a vásárlók és a kereskedők körében egyaránt. Gyakorlatilag mindenki egyszerre lépett ki a komfortzónájából, és ez igencsak próbára tette mindkét felet

– idézte fel Neubauer Katalin. Emlékeztetett, hogy káoszvásárlások, szállítási, illetve gyártási fennakadások sora volt jellemző akkor, amelyekre azonnali megoldásokat kellett találni. Ad hoc vállalati döntésekkel vagy éppen válságstábok felállításával ki-ki a helyzetéhez és a lehetőségéhez mérten próbált reagálni. Az első hullám idején a kormányzati rendelkezésekkel összhangban kialakuló kereskedői jó gyakorlatok (fertőtlenítési szabályok és technikák átadása, maszkok és fertőtlenítő szerek beszerzési forrásainak felkutatása, távolságtartás gyakorlati megvalósítása) szövetségen belüli átadásával, megosztásával próbálták segíteni tagjaikat a kihívások kezelésében.

A második és harmadik hullám idején már rutinosabbak voltak a kereskedők, de a nyitva tartás korlátozásai, a boltbezárások, az idősek számára fenntartott idősáv komoly nehézségeket okozott a munkaerő-gazdálkodás területén

– állapította meg az MNKSZ főtitkára.

Sokan leépítésekre kényszerültek, nem látták a kiutat, annak ellenére, hogy több kormányzati segítség közül is lehetett választani. Vannak olyanok is, akik az előremenekülést választották, bővítettek, fejlesztettek, és nem csak az online térben, de olyanok is akadnak, akik racionalizálták gazdálkodásukat, átalakították egységeiket, átszervezték vállalatukat, változtattak a munkamódszereiken. „A negyedik hullámmal kapcsolatos általános várakozás, hogy remélhetőleg nem kell majd a nyitva tartást korlátozó intézkedéseket bevezetni, hanem ha az esetszámok tovább növekednek, elegendő lesz zárt terekben a maszkviselés és a fizikai távolságtartás előírása” – bocsátotta előre a szakember. A legnagyobb fejtörést azonban nem az árbevétel alakulása és a korlátozások esetleges visszatérése okozza a kereskedelemben, hanem a munkaerőhiány. A meghirdetett állásokra alig van jelentkező, a bérekkel kapcsolatos elvárások viszont jelentősen megugrottak. „A bérek emelkedése azonban önmagában nem elegendő a hatékonyság, a termelékenység növeléséhez, márpedig ezeken a mérőszámokon a kereskedelemben javítani kell. A teljesítményalapú bérezés jó irány lehet, de ezt minden cégnek önállóan kell kidolgoznia, figyelembe véve többek között saját vállalati adottságait, körülményeit és a forgalmazott termékek körét” – érvelt a szövetség főtitkára.

Ugyancsak izgalmas kérdéskör, hogy melyek azok a megváltozott fogyasztói szokások, amelyek várhatóan részben vagy egészben a pandémia után is velünk maradnak. Figyelemre méltó, ahogyan az online kereskedelem előtérbe került, meredeken ívelt felfelé 2020-ban, nemritkán százszázalékos növekedést is tapasztaltak e területen a kereskedők 2019 hasonló időszakához képest.

Az online kereskedelem már nem lesz kevesebb, de a hagyományos, bolti kiskereskedelemre is mindig szükség lesz

– mondta Neubauer Katalin. Nagyrészt a piaci szereplőkön múlik, hogy meddig és milyen mértékben lesz szükség az offline kereskedelemre. A vásárló élményt szeretne a virtuális és a valós térben egyaránt. Nagy a felelősség, az MNKSZ-nál abban bíznak, meglesz a kellő motiváció a magyar kereskedőkben, és képesek lesznek együtt fejlődni a vásárlói igényekkel.