Szeptember közepén mutatták be a nagyközönségnek a vízi elektromobilitás első tömegközlekedési eszközét a svájci Luganóban. A tó egyik menetrend szerinti járatának gyönyörű példánya az 1931-ben épült, frissen felújított MNE Ceresio hajó (képünkön jobbra), amelynek a dízelmotorját elektromosra cserélték. Az eseményen részt vettek a horvát hajógyárak és hajózási társaságok vezetői is, különösképpen azért, mert a zágrábi kormány eltökélt célja az adriai közlekedés ökológiai lábnyomának a csökkentése - írja a Figyelő.
Kivételek a dízelgőzben
Az Adria Horvátországhoz tartozó része és annak környezete most is tisztább, mint a turisztikailag hasznosított más európai vizek, de
még jobbá lehet tenni, hiszen a belföldi hatóságok csaknem 20 ezer hajót tartanak nyilván,
és legalább ennyi külföldön lajstromozott vízi közlekedési eszköz fordul meg évente az ottani partok közelében. A legtöbbjük dízelmotoros, elenyésző számuk benzines, és összesen 212 horvát jármű már villanymeghajtást is használ. Utóbbiak harmada a nemzeti parkok és természetvédelmi övezetek területén szállítja az utasokat, a többit sétahajózásra alkalmazzák. A legnagyobb gond, hogy a fosszilis energiával hajtott adriai hajók 40 százaléka nem felel meg a modern emissziós normáknak, s ezt súlyosbítja a halászok által használt rendkívül rossz minőségű, de jelentősen olcsóbb úgynevezett kék gázolaj.
Hibridkompok
Az elektromos meghajtás rendszeresítését a horvát állami komptársaság, a Jadrolinija fokozatosan tervezi.
A cég igazgatója, David Sopta a Novi listnek adott interjújában elmondta: az európai uniós klímavédelmi céloknak megfelelően 2050-ig a teljes flottájuk átalakul. A vállalat nyaranta rendkívül nagy forgalmat bonyolít le, a hajóik gyakran alig 20 percet állnak a kikötőkben, ezért úgy látja, hogy egyelőre inkább a vegyes meghajtás lenne a megfelelőbb, mivel ilyen rövid idő alatt nem tudnák feltölteni az akkumulátorokat. A cég tervét a kormány is támogatja, a következő fejlesztési ciklusban pedig jelentős EU-s források bevonásával gyorsítanák fel az adriai hajók villanyosítását.
Horvát e-zászlóshajó
A honi hajógyárak már külföldi megrendelőnek is készítettek néhány említésre méltó példányt. A Brodosplit tulajdonosa nemrég úgy döntött, hogy a dokkjaiban saját célra is épít egy egyedülálló, világcsúcsnak szánt nulla emissziós hajót.
A spliti parton már elkezdték összerakni a vitorlával, elektromotorral, napelemekkel és vízturbinával felszerelt óceánjárót.
Ez lesz a legnagyobb ilyen típusú utasszállító. A 63,5 méter hosszú, 10 méter széles vízi járműnek három vitorlája, két 150 kilowattos teljesítményű motorja lesz, amelyeket a hajófenéken lévő, harminctonnás, 2300 kilowattórás kapacitású akkumulátorblokk hajt meg.
Az akku töltéséhez szükséges technológiát az Eszéki Egyetemen fejlesztették ki, uniós források felhasználásával. Olyan jól sikerült, hogy elméletileg korlátlan hatótávot biztosít a hajónak, hiszen egyfelől napelemekből nyerhet áramot, de egy forradalmi megoldásnak köszönhetően hajócsavarokkal is termeli az elektromos energiát. Amikor a jármű vitorlás üzemmódban halad, akkor a hajótestre szerelt propellerek vízturbinaként üzemelnek, töltik az akkut, erőművé alakítják a vízi alkalmatosságot (amelyet azért biztonsági okokból két, szükség esetén bekapcsolható dízelgenerátorral is ellátnak).
A hajó Novogradnja 531 munkanéven épül, és a tervek szerint 2022 végére készül el. Nyaranta az Adrián szállítja majd az utasokat, szezonon kívül pedig a karibi térségben teljesít szolgálatot.
A cikk a Figyelő hetilap október 7-iki számában került publikálásra.
