Hol tart a megye gazdasága a kilábalásban?
A járványkorlátozások hónapokra bénították meg egyes ágazatok működését. Elsőként a turizmus, a vendéglátás, rendezvényszervezés vált érintetté, de kisebb-nagyobb mértékben minden ágazat megérezte a hatásait. Nagymértékű visszaesés volt tapasztalható a megye gazdaságában is. A keresletcsökkenés elsősorban a szolgáltató, majd a kereskedelmi szektorban volt érezhető. Kamaránk minden alkalomul részt vesz az Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet konjunktúra felméréseiben. A gazdaság állapotát ezek szemléltetik számunkra a legjobban. A negyedéves felmérésben a júliusi adatfelvétel szerint Magyarországon az üzleti bizalom szintje a 2020. tavaszi mélypontot követően folyamatosan javuló tendenciát mutat, 2021 áprilisához képest a negyedéves konjunktúramutató 27-ről 32 pontra nőtt. A 2010-ben megkezdett felmérés történetében kizárólag 2020 áprilisában és júliusában fordult elő, hogy negatív lett a mutató, de 2020 októberében ismét a pozitív tartományba esett, az emelkedés pedig – csökkenő ütemben – 2021 folyamán is folytatódott. Mostanra az érték lényegében elérte a járványt közvetlenül megelőző időszak szintjét: 2020. januárjában 33 pont volt. Vagyis a vállalkozások a koronavírus járvány okozta nagyon erős visszaesésből szerencsére nagyon gyorsan kilábalnak, és a a vártnál sokkal nagyobb lesz, és sokkal gyorsabban áll helyre a gazdaság. Ha megnézzük a konjunktúra mutatót gazdasági ágak szerint, látható, hogy a legnagyobb visszaesést produkáló feldolgozóipar és a szolgáltató szektor is, a legkisebb mértékben csökkenő kereskedelemhez hasonlóan, most ugyanolyan gyorsan áll talpra. Ha pedig a mutatót a vállalkozások méretében nézzük: a nagyobb, több főt foglalkoztató vállalatok gyorsabban heverték ki a megszorításokat, de a kisvállalkozások is alapvetően gyorsan regenerálódnak.
Estek azért tartós károk?
A kormány hamar felismerve a veszélyt, és az MKIK és a kamarai hálózat már a legelején miniszterelnöki felhatalmazást kapott a vírus gazdasági hatásainak azonosítására és ágazati javaslat-csomagok kidolgozására. Minden kamara részt vett, mi is. A válaszok alapján az MKIK dolgozta ki a válságkezelő javaslatokat, amelyek magukba foglalták a munkahely-megőrzést, új munkahelyek teremtését, a kiemelt ágazatok megerősítését, a vállalkozások finanszírozását, valamint a családok és nyugdíjasok védelmét. Ezek az intézkedések járultak hozzá ahhoz, hogy a vállalkozások többsége át tudja vészelni ezt az időszakot. A korlátozások elsősorban a turisztikai iparban és a szolgáltatásokban éreztették negatív hatásukat, itt nagyon erős volt a forgalom visszaesése. A megye szálláshelyein 2021 első negyedévében 4 ezer vendég 17 ezer éjszakára szállt meg, 88, illetve 82 százalékkal elmaradva a 2019 azonos időszakitól. Hatalmas visszaesés. Több olyan étterem és szálloda is van, amelyek idén már nem tudtak kinyitni. Azok azonban, akik átvészelték ezt az időszakot, most a megszokottól nagyobb forgalomról számoltak be.
Változott Komárom-Esztergom gazdasági pozíciója?
A megye ipari-gazdasági vezető pozíciója nem változott. A koronavírus előtti időszakhoz hasonlóan most is az ország ipari termelésének húzó régiója. Az első negyedévben az egy lakosra jutó ipari termelés továbbra is Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megyében volt a legmagasabb, az egymillió forintos országos átlag 2,6, illetve 2,5-szerese. A 4 főnél többet foglalkoztató ipari vállalkozások telephelyein a termelési volumen négy éve tartó növekedését szakította meg a járvány tavaly márciusi kitörése. A 2019-eshez képest közel 8,5 százalékos termeléskiesés következett be az első negyedévben. A 49 főnél többet foglalkoztató ipari vállalkozások 2021. első negyedévi termelése összehasonlító áron 3,3 százalékkal elmaradt a 2020. első negyedévitől. A csökkenést alapvetően a villamos berendezés gyártása és az elektronikai ipar termeléskiesése okozta. A megyei kibocsátás legnagyobb részét, közel négytizedét járműgyártás valamelyest mérsékelte az elmaradást.
Visszaáll a beruházások szintje?
A megyei székhelyű vállalkozások az első negyedévben 89 milliárd forint értékű új beruházása összehasonlító áron 28 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A csökkenés az országban nálunk volt a legnagyobb, amiben szerepet játszott az eddigi nagyon magas beruházási aktivitás. A beruházások 81 százalékát a legalább 50 főt foglalkoztató cégek teljesítették. A beruházások koncentráltan jelentkeznek megyénkben. A fejlesztési források nyolctizedét a feldolgozóiparban használják fel. A többi ágban külön-külön a beruházások legfeljebb 3,2 százaléka valósul meg. A feldolgozóiparon belül a gumi-, műanyag- és építőanyag-ipar, a villamos berendezés gyártása, valamint a járműipar területén történtek a legnagyobb értékű beruházások.
A koronavírus okozta kényszerű leállások miatt 2020 májusában a munkanélküliségi ráta 4,5 százalékos volt, ami az országos átlag is volt. Mostanra 2 százalék alá csökkent, miközben az átlag megmaradt 4,5 százalék körül. A foglalkoztatási ráta 67,1 százalékot tett ki, ami 4,6 százalékponttal meghaladta az egy évvel korábbit. Az arány az országos átlagnál magasabb, egyben a megyék és a főváros körében a legkedvezőbb. Vagyis a megyében helyreállt, sőt az átlagot meghaladó mértékben javult a munkaerőpiac helyzete.
