Véget érhet a felújítási rémálom az építőiparban

Környezetvédelemről, felújítási káoszról, új generációról, koronavírusról és a magyar piac sajátosságairól is beszélt a VG-nek David Briggs, a Velux építőipari vállalat vezérigazgatója és Mészáros Krisztián, a cég kelet-közép-európai régiójának alelnöke.

David Briggs szerint az építőipar a karbonlábnyomának csökkentésére fókuszál a klímaváltozás elleni harcban. Az iparág 40 százalékkal járul hozzá a szén-dioxid-kibocsátáshoz, ebből 29 százalék a fűtés-hűtés nyomán kerül a légkörbe, 11 százalék pedig az építőanyagok előállítása során – a 29 százalékot csak akkor lehet csökkenteni, ha felújítják a meglévő épületeket.

„Ebben a régióban az épületek 1,5 százalékát újítják fel évente, ezt a számot kellene 3,5 százalékra növelni. Mindeközben viszont munkaerőhiánnyal küzdünk, nehéz az új embereket megnyernie az iparágnak, 

ráadásul az ágazat működése nem elég hatékony, és a digitalizáció terén sem állunk jól. Ennek ellenére a következő tíz évben világszinten kétszer annyi épületet terveznek felépíteni, mint eddig, tehát a karbonlábnyom csökkentése fontos feladat, hiszen több folyamat párhuzamosan megy végbe az építőiparban” – mondta David Briggs, aki generációs változást is lát az ügyfélkörben. Úgy véli, ez a generáció már inkább ingatlant bérel a vásárlás helyett, és nemhogy nyitott rá, egyenesen elvárja a fenntartható és környezetbarát megoldásokat.

A vezérigazgató azt tapasztalja, hogy egy jelentős felújítási projekt megvalósítása momentán maga a rémálom, külön-külön kell megtalálni a szakembereket, az ár és a minőség a végére nem az, mint amiben megegyeztek. 

Szerinte az új generáció ezt kevésbé fogja tolerálni, a megváltozó ügyfélköri elvárások pedig a hatékony működés felé irányítják az építőipart.

„Mi egy kicsit másképp látjuk a világot, mint sok cég. Szerintem ellentmondásos, ha egy vállalat úgy próbál megfelelni a fenntarthatósági igényeknek, hogy a hagyományos termékeket magasabb áron értékesíti, az újakat pedig rögtön prémiumkategóriásként adja el. A Veluxnál úgy szeretnénk megfelelni az igényeknek, hogy elfogadható áron és gyorsan vezetjük be a fenntartható termékeinket. Ha csupán az ügyfélköröd szűk szegmensét célzod meg az innovatív megoldásaiddal, valójában minden a pénzről szól és nem a fenntarthatóságról” – jelentette ki David Briggs.

Mészáros Krisztián hozzátette: 

Magyarország különleges terep, mert a végső felhasználó szerepe nagyon meghatározó, a legapróbb részletekbe is bevonják a folyamat során. 

Az otthontámogatások is pörgetik a piacot, az alelnök szerint azonban nagy kihívás az árak emelkedése és az áruhiány, mert az új építésű ingatlanok iránti kereslet nem enyhül. Közölte, Magyarországon egyre kevésbé megfizethetők a négyzetméterárak, és a földrajzi egyenlőtlenségre is felhívta a figyelmet: míg Budapesten, Győrben vagy Székesfehérváron nagy a hiány lakásokból, addig az ország más területein ingatlanok sora áll üresen, és várja a vásárlókat.

„Az év elején további növekedést tapasztaltunk az igényekben, sokan mielőbb le akarták hívni az otthonteremtési támogatásokat, ám az anyagárak és a kivitelezési díjak emelkedése miatt mostanra némileg lassult a piac” – tájékoztatott Mészáros Krisztián. Kollégája hozzáfűzte, több európai országban látja a növekedési trendeket a kormányzati támogatások hatására, és mivel az Európai Unió helyreállítási alapjában is hangsúlyos szerepet kap a zöldátmenet, több pénz jut az energiahatékonyabb megoldásokra és az ingatlanfelújításokra. Ez üzleti szempontból is jót jelent a cégnek, amely elsősorban a lakossági otthonok szektorára fókuszál, de a kereskedelmi irodaházak, raktárak, gyárak, sportlétesítmények területén is előrébb lépne.

Az infláció és az energiaárak, alapanyagköltségek elszabadulása ellenére a Velux ebben az évben csupán a megszokott 2-3 százalékkal emelt a fogyasztói árakon, ám a vezérigazgató elismerte, jövőre 9-10 százalékkal drágulnak a termékeik a régióban.

„Ez még mindig alacsonyabb a többi céghez képest, de mi is szembesültünk azzal, hogy az alumínium 60-70, a fa 120 százalékkal drágább, ezért kénytelenek leszünk jövőre árat emelni. Ettől függetlenül a megnövekedett költségeink jelentős részét nem építettük be a fogyasztói árakba, ami érintette a profitrátánkat is. Mi inkább amiatt aggódtunk, hogy nem tudtunk annyi terméket biztosítani az ügyfeleinknek, mint amennyire igény volt, mert egyszerűen nem fértünk hozzá az alapanyagokhoz. Úgy gondolom, ez a helyzet 2022-ben megoldódik, de már most is érzékelünk némi javulást” – mondta David Briggs.

Mészáros Krisztián megjegyezte, a régiós cégeket a devizaárfolyamok sem segítik, számos alapanyagért dollárban vagy euróban fizetnek, az árfolyamváltozások miatt sebezhetőbbek, az egyre drágább importárut pedig végül az ügyfél pénztárcája is megsínyli.

A koronavírus kapcsán a vezérigazgató azt mondta, a megjelenése előtt stabil növekedési pályán haladtak, aztán egyik napról a másikra több piacon elveszítették az üzletek 95 százalékát. Azóta a helyzet javult, ismét jelentős a növekedés, és az otthoni munkavégzés is pozitívan érintette a céget, hiszen hosszú távon nem lehet a konyhai széken dolgozni, egyre nagyobb az igény az otthonok kényelmesebbé tételére, ami a felújítási igényekben is megmutatkozik.

„Egy felmérés szerint ebben a régióban a munkavállalók 24 százalékának megengedik a home office-t, ez az adat a pandémia előtt csupán 3 százalék volt, tehát teljesen megváltozott a munkakultúra, 

ami a mi üzletünket is befolyásolja. Korábban a munkatársaink mindig bejöttek az irodába, de most már rugalmasabbak vagyunk, nagy részük megbízhatóan dolgozik otthonról is” – mosolyodott el David Briggs.

Mészáros Krisztián kijelentette, a világjárvány kevés pozitív hatásának egyike, hogy egyre fontosabb a szellőztetés, amit a Velux évtizedek óta emleget. David Briggs hangsúlyozta, hogy rengeteg pénzt költöttek hirdetésekre, amelyekben elmagyarázták a friss levegő és a szellőztetés fontosságát, manapság pedig már a kormányok jelentetnek meg reklámokat, hogy felhívják a lakosság figyelmét a gyakori ablaknyitás előnyeire.

A vezérigazgató végül elárulta, szerinte ez a régió gyorsabban fog növekedni a járvány után, mint Nyugat-Európa, ezért fontos számukra Magyarország, ahol annak idején az elsők között nyitottak üzletet nyugati cégként a vasfüggöny mögött, és akárhányszor befektettek ebbe a piacba, mindig elégedettek voltak a fejlődéssel.