A beruházási támogatásokkal eddig a legtöbben a Ginop Plusz pályázatait azonosították. Bár az utóbbi időben az operatív program a feldolgozóiparnál szélesebb kör felé nyitott, több szektor szereplői, így például az élelmiszergyártók számára is inkább a Vidékfejlesztési programban nyílnak lehetőségek – mondta a VG-nek Tóth Ádám Ferenc, a European Conformity Check (ECC) Vállalkozásfejlesztési Tanácsadó Intézet ügyvezetője.
Felidézte, hogy a Technológiaváltó támogatási program (Ginop Plusz 1.2.1) tavaly nyári köre hatalmas érdeklődést hozott, be is érkezett 4804 támogatási kérelem együttesen 465 milliárd forintos támogatási igénnyel. Közülük végül 1720 projektgazda örülhetett, számukra 211 milliárdos forrást ítéltek meg. Az érintett cégek októberben értesültek az irányító hatóság döntéséről, és az év végéig ténylegesen hozzá is jutottak a pénzhez.
A beruházási támogatás januári folytatásában (Ginop Plusz 1.2.3) az ECC ügyvezetője szerint nagyfokú tudatosság volt megfigyelhető a fejlettebb régiókban működő cégek vezetőinél: azok a társaságok, amelyek várhatóan alacsony pontszámot kaptak volna, inkább be sem adták a pályázatukat, és a támogatott hitelkonstrukció felé fordultak.
Ezt támasztja alá az is, hogy bár ebben a körben százmilliárd forintra lehetett pályázni, abból 80-at a felzárkóztatandó Dél-Dunántúl, Észak-Magyarország, Észak- és Dél-Alföld régióknak tartottak fenn, a fennmaradó 20 milliárd forintra pedig mindössze 50 milliárdos igény futott be Közép-Magyarországról, illetve Nyugat- és Közép-Dunántúlról, miközben ezeken a területeken a valódi beruházási igény ennek a többszöröse. Viszonyításképpen: a négy felzárkóztatandó régióból a 80 milliárd forintos keretre 242 milliárdos igénylést regisztráltak.
Az előttünk álló időszakban a tömegpályázatok helyett inkább a speciális igényeket kielégítő támogatási programok mozgathatják meg a piacot
– jelezte lapunknak Tóth Ádám Ferenc.
Ilyen mindenekelőtt a Magyar multi program (Ginop Plusz 1.1.2) és a Zöld nemzeti bajnokok (Ginop Plusz 1.3.1). Az előbbinél még van lehetőség a pályázat benyújtásához szükséges IFKA-előminősítés megszerzésére, az utóbbinál viszont már nincs. A beszédes elnevezésből adódóan a Magyar multi programban olyan jelentkezőket vár a kiíró, amelyek eddig is növekedési pályán voltak, saját termékkel rendelkeznek és exportorientáltak. Az érintettek szerencsés esetben kutatás-fejlesztési tevékenységet folytatnak, gyakran kockázatitőke-befektetés is segíti a szintlépésüket. Legalább százmillió, legfeljebb 2,5 milliárd forint igényelhető, mozgástér pedig még bőven van, hiszen a százmilliárdos keret terhére eddig mindössze 41 pályázat futott be, 25,6 milliárdos igénnyel.
A Zöld nemzeti bajnokok program sem tömegpályázat, ez azokat a megújuló energiához kapcsolódó termelő-gyártó cégeket célozza, amelyek környezettudatosan működnek. A rendelkezésre álló forrásokat tekintve itt is van még lehetőség:
30 milliárd forintot különítettek el, eddig 58 beadványt regisztráltak, amelyek együttesen 20,9 milliárd forint támogatást igényelnek. A második benyújtási szakasz most csütörtökön indul, projektenként minimum 20 millió, legfeljebb 1,5 milliárd forint a tét.
Mindezek mellett az ECC ügyvezetője szerint üde színfolt a pályázati palettán a legkisebb cégeket célzó, február 24-én startoltó Magyar falu vállalkozás-újraindítási program. Legalább 3000 nyertest hirdethetnek, 2–10 millió forintra lehet pályázni, a keret pedig 30 milliárdos. Fontos tudni, hogy egyéni vállalkozók is indulhatnak, ha nem a hatálya alá tartoznak. A szakértő szerint jó hír a piacnak is, hogy február 15-től jön 15 milliárdos kerettel a képzési pályázat (Ginop Plusz 3.2.1) második köre, amelynek keretében az 50-nél kevesebb munkatársat foglalkoztató cégek 70 százalékos támogatást igényelhetnek dolgozóik képzéséhez.
