A Nagyvállalati beruházási támogatási program (NBT) jó lehetőség a főleg magyar tulajdonú közép- és nagyvállalatoknak, hogy növeljék a versenyképességüket kelet-közép-európai versenytársaikkal szemben – mondta a VG-nek Essősy Zsombor, a Magyarok a Piacon Klub elnöke.

Azért fontos ez az állami ösztönző, mert a legnagyobb piaci szereplők többségükben nem jogosultak uniós forrásból kapacitásbővítésre, technológiafejlesztésre. Lényeges szempont az is, hogy a beruházásösztönző gazdaságpolitika nem áll meg a külföldi működő tőke bevonzásánál, hanem a hazai termelő-gyártó cégek is lehetőséget kapnak a fejlődésre. Ez a program nem az esélyegyenlőségről szól Essősy Zsombor szerint, sokkal inkább arról, hogy a legkiválóbbak pluszlendületet kapjanak, és azok a vállalatok, amelyek az elmúlt legalább nyolc-tíz évben bizonyítottak, az NBT révén törjenek előre saját gyártású termékeikkel az exportpiacokon is.

Fotó: Varga György

Noha számos magyar sikertörténetet ismerünk az élelmiszer-előállítástól kezdve az üvegiparon át a gyógyszergyártásig arra, amikor egy hazai tulajdonú cég a nemzetközi piacokon is megállja a helyét, a szakember úgy véli, a Covid-válság és az orosz–ukrán háború árnyékában önmagában az is becsülendő, ha egy iparvállalat megtartja a létszámát, és ugyanabban a volumenben termel, mint eddig.

A Magyarok a Piacon Klub elnöke annak apropóján elemezte a programot, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter bejelentette: az NBT keretében három cég 29,4 milliárd forint értékben indíthat új beruházásokat az állam 11,2 milliárd forintos támogatásával; a fejlesztések 350 munkahely létrejöttéhez járulnak hozzá. Így már 250 projektről állapodtak meg, a megvalósult beruházások értéke meghaladja az 570 milliárd forintot. A CECZ Logistic Park Management okos raktárbázist alakít ki Vácott, a karcagi RE-POL Innovációs Kft. körforgásos megoldással gumifeldolgozó-újrahasznosító üzemet létesít, a szolnoki Ferzol Lemezmegmunkáló Kft. pedig automatizált gyártócsarnokot épít.

A pénzügyi tárca vezetője kiemelte: a magyar gazdaságban 12 ezermilliárd forintnyi beruházás valósult meg tavaly, ami kellett is ahhoz, hogy az ország lendületesen újra tudjon indulni. Ráadásul a múlt évi 28 százalék feletti beruházási ráta az egyik legmagasabb lett az Európai Unióban. 

A pénzügyi tárca mellett a beruházásösztönzésben élen járó Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) sem tétlenkedett, Szijjártó Péter miniszter tegnap két kaposvári nagyberuházást is bejelentett, együttesen 120 milliárd forint értékben, miután letették az autóipari üvegtermékek előállításával foglalkozó Sisecam csoport, majd a Kometa 99 Zrt. húsfeldolgozó vállalat beruházásainak alapkövét.

A török Sisecam 85 milliárd forintos fejlesztéséhez az állam 14 milliárd forint támogatást nyújt, és a 2024 végéig megvalósuló projekt nyomán 330 új munkahely jön létre.

A vállalat a világ egyik legnagyobb üvegárugyártója: 14 országban 43 gyárral van jelen, termékeit mintegy 150 országba exportálja. Emellett az olasz többségi tulajdonú Kometa 99 Zrt. kapacitásbővítő fejlesztésének összértéke 31 milliárd forint, amelyhez az állam 11 milliárd forintos támogatást nyújt, így segítve a meglévő 733 munkahely megőrzése mellett 280 új pozíció létrehozását. A KKM első embere Kaposváron leszögezte: ma Magyarország Európa legversenyképesebb, legvonzóbb beruházási környezetét biztosítja.

Emelkedő kamatok az állampapíroknál

Az Egyéves Magyar Állampapír és a Kincstári Takarékjegy kamata 3 százalékról 4,25 százalékra nő, míg a kétéves futamidejű Kincstári Takarékjegy 3,5 százalék helyett 4,5 százalék kamatot fizet majd – jelentette be Varga Mihály. Közlése szerint a családoknál lévő állampapírok állománya meghaladta a 10 ezermilliárd forintot.