A pandémia két évvel ezelőtti kitörése óta egyre jobban nyitottak az aukciósházak az online tér felé, de a Vaterán a numizmatikai termékek, festmények adásvétele is jócskán megemelkedett. Ezzel párhuzamosan több olyan termékkategória forgalma is kilőtt, amelyek egyébként nem számítanak klasszikus gyűjtői cikkeknek, tovább erősítve azt a trendet, hogy sokan azért keresik fel a Vaterát, mert olyan árucikkre vágynak, amely napjainkban már nincs gyártásban.

Régi klasszikus a gombfoci – Fotó: Vatera

Vagyont érhet a különleges szódásüveg

Sokan vesznek például otthonuk díszének antik szódásüveget: persze nem a szocialista blokkban gyártott patronos szifont, hanem annak elődjét, amikor még jó eséllyel lovas kocsin szállította házhoz a szikvizet a szódás. Egy régi szódásüveg árát több dolog is meghatározhatja: a lokálpatrióták egy-egy városban vagy megyében készült üvegeket gyűjtenek, mások pedig gyógyszertári palackozásúakra utaznak.

Árat növelő tényező, ha a palack nem színezetlen, hanem piros, kék vagy zöld színű, de a különleges forma vagy a szódásüveg fejének egyedi kivitele is növeli az értéket – ezt ugyanis sokszor kerámiabetétek is díszítik. Sok gyűjtő szereti, ha azonos palackozású felirat szerepel a fejen és az üvegen, ezt hívják „fejazonos” példánynak. Az ilyen feliratok általában történelmi kötődésűek (például trianoni üzeneteket közvetítenek), vagy valamilyen történelmi személy (például II. Rákóczi Ferenc vagy Mátyás király) jelenik meg rajtuk. A fent említett egyediségtől függően egy szódásüveg értéke ezertől akár kétszázezer forintig is terjedhet.

A Star Wars- és a Malév-plakátok a legdrágábbak

Kézenfekvő lakásdekorációnak számítanak a poszterek, plakátok is: ezek közül a filmes poszterek a legnépszerűbbek, a zenei témájúakból csupán hatodannyi fogy. Egy-egy filmes ritkaságért (például a Csillagok Háborúja első részének 1979-es felvidéki moziplakátjáért) akár egymillió forintot is megadnak a gyűjtők. A Star Wars univerzumához kapcsolható poszterek különösen népszerűek, de az Alien-sorozat nyolcvanas évekbeli plakátjaiért is több százezer forintot fizettek ki. Magyar filmes alkotások közül Mészáros Márta kultfilmje, a Szép lányok, ne sírjatok! 1970-es filmplakátját vitték el a legmagasabb áron, 191 ezer forintért.

A reklámplakátok közül a 2012-ben becsődölt Malév hatvanas évekbeli reklámjai keltek el a legmagasabb áron. Ez nem meglepő, hiszen Máté András, Munkácsy Mihály-díjas grafikus, plakáttervező 1966–1967-ben készített pop-art stílusú alkotásai a magyar plakátművészet legkiemelkedőbb darabjainak számítanak. Ha valakinek akad ilyen a padláson, érdemes vigyázni rá, hiszen darabjáért akár 175 ezer forintot is megadtak tavaly a gyűjtők.  Egy tipikus vásárló eközben csupán durván 3500 forintot költött retró reklámokra, és kicsivel több mint 9000-et filmes poszterekre a Vaterán.

A képeslap reneszánsza

Bár a huszonegyedik században már ritkán üzenünk rajtuk, az online piactéren mégis kelendők a képeslapok: 2021 eleje óta csaknem tizenötezer darabot adtak el belőlük a Vaterán. Leginkább az 1945 utáni, illetve a két világháború között kiadott, magyarországi képeslapok fogynak – ennek az az oka, hogy a képeslapok nagyobb számban az első világháború után készültek, számuk pedig egészen a nyolcvanas évekig folyamatosan nőtt.

A világháború utáni korszakból tehát jóval több példány maradt fenn, az 1914 előttiekből pedig kevesebb – ez utóbbiak ezért értékesebbek. A Vaterán érthető okokból felülreprezentáltak a hazai képeslapok, mivel az összes levelezőlap mindössze ötöde külföldi eredetű – utóbbiakból az európai országokban készült példányok a legnépszerűbbek. Egy átlagos vaterázó 1200 forint körüli összeget költ egy-egy antik képeslap beszerzésére, sok lokálpatrióta gyűjt helyi témájú lapokat, de a háború, militária és a járműves, közlekedési tematikájúak is jól fogynak, illetve szezonálisan az ünnepekhez kapcsolódó régi lapok is népszerűek.

E kategórián belül jellemzően a képeslapgyűjtemények találnak gazdára nagyobb összegekért: egy Fedák Sárit, a huszadik század első évtizedeinek ünnepelt primadonnáját ábrázoló, százharminc darabos kollekciót például közel 130 ezer forintért ütöttek le, míg egy első világháborúból származó, 375 darabos gyűjtemény 200 ezerért talált gazdára.

Gombfocicsapatból a régiek a vonzóbbak

A videójátékok korában nehéz elképzelni, pedig szektorlabda néven a gombfoci ma is élő sportág. Ezt a Vatera forgalmi adatai is alátámasztják, az online piactéren ugyanis havonta százas nagyságrendű gombfoci talál gazdára, ez éves szinten csaknem másfél ezer terméket jelent. A gombfociszettek csaknem 90 százaléka használt, korabeli példány a piactéren: a hatvanas és hetvenes években gyártott, a fővárosi klubok (FTC, Dózsa, MTK, Honvéd) játékosainak neveit tartalmazó csapatok a legnépszerűbbek.  Persze nemcsak a csapatnév számít, hanem az is, ki az adott gombfociszett gyártója, illetve egyes ritkább csapatok (például Salgótarján) is el tud menni magas – 36 ezer forintos – áron.

Egy-egy gombfocicsapatért az elmúlt egy évben átlagosan közel 10 ezret fizettek a vásárlók, de gazdára talált  250 ezer forintos magyar kollekció is a Vaterán, amelynek az volt a különlegessége, hogy az ötvenes évekbeli magyar csapatokat, így az angolokat 6:3-ra legyőző Aranycsapatot is tartalmazta.