A piaci várakozásokhoz képest lassabban indult az év a kerékpár-kereskedők körében, az ágazat továbbra is jelentős ellátási problémákkal küzd, így a tavalyinál gyengébben zárta az első negyedévet. Az üzemanyagárak emelkedése a kerékpárvásárlás irányába tolta a lakosságot, a háború és az némi óvatosságra ösztökéli a vevőket, ahogy az a tartós fogyasztási cikkek esetében is elmondható – fejtette ki a VG-nek Sipiczki Róbert, a Magyar Kerékpáripari és Kereskedelmi Szövetség elnöke.
Tavaly Magyarországon körülbelül 270 ezer kerékpárt értékesítettek, ebből 20 ezer e-bike volt, míg 2020-ban 260 ezret adtak el, közte 10 ezer elektromos változattal. Az e-bike népszerűségének erősödése egyrészt európai trend, másrészt az állami ösztönzők miatt egyre nagyobb figyelmet kapnak az elektromos kerékpárok.
Szemléletváltáson megy keresztül a társadalom, elkezdett a kerékpárra úgy tekinteni, mint egy élhetőbb és fenntarthatóbb világ eszközére. Ez is nagyban hozzájárul a folyamatosan magas kereslethez
– állapította meg Sipiczki Róbert.
A kerékpárgyártás és az összeszerelésével foglalkozó vállalatok azonban minden korábbinál nagyobb gondokkal küzdenek. A nyersanyag- (alumínium, acél) és alkatrészhiány kritikus állapotba sodorta az európai és a magyarországi kerékpárgyártókat, amelyek valójában az összeszerelést végzik, hiszen az alkatrészek szinte kivétel nélkül a Távol-Keletről érkeznek. Mivel bizonyos alkatrészekhez csak nagyon nehezen lehet hozzájutni, és sokszorosára nőtt a szállítási ideje, a gyártók kénytelenek a várakozás idejére elraktározni a többi alkatrészt, így kerékpárok helyett félkész termékekkel és alkatrészekkel vannak tele a raktárak. A szakember elmondása szerint a korábbihoz képest négyszeres-hatszoros készletről számoltak be a szövetség partnerei, ami azért is gond, mert áll a pénze a gyártóknak az alkatrészekben, és nem tudnak bevételt termelni. A távol-keleti kitettség miatt egyébként már elindult egy Európába történő visszatelepülési hullám az alkatrészgyártás esetében, ez azonban egy hosszabb, évekig tartó folyamat.
Az alapanyagárak 20-30 százalékot nőttek az idei első negyedévben, amely egy részéért a forintárfolyam okolható,
e nélkül 15-18 százalékos drágulás ment volna végbe az év első három hónapjában a magyar kerékpárpiacon.
„Az idén megteszi az első lépést a konszolidáció felé az európai kerékpárkereskedelem, így az év közepére csökkenni fog a készlethiány, és május-június környékén már ismét lesznek kerékpárok az üzletekben. Természetesen nem minden márka és típus lesz elérhető, de már vannak készletek a boltokban” – emelte ki a szövetség elnöke. A szakember szerint várhatóan a tavalyihoz hasonló lesz az idei év is, de a bizonytalan ellátási lánc miatt nehéz jósolni. Az ipar teljes konszolidációjára azonban még várni kell, az európai konszenzus szerint az csak 2024-re prognosztizálható. Az ágazat segítése és a közlekedés zöldítése céljából az Európai Bizottság döntése alapján az év közepétől az uniós tagállamoknak lehetősége lesz arra, hogy kedvezményes áfakulcsot alkalmazzon a kerékpárok esetében, arról azonban egyelőre nincs információ, hogy Magyarország él-e majd ezzel a lehetőséggel – tette hozzá.
