„A Wet Wipe Kft. története jó példája annak, amikor egy vállalkozás a reális lehetőségeit felmérve teszi meg a növekedéshez szükséges következő lépéseket. Az 1998-ban alapított cég egy bérelt helyiségből indulva hozott létre saját telephelyet a miskolci megyei kórház mellett, majd 2011-ben, zöldmezős beruházással jött létre az az üzem, amely jelenleg már a bővítés harmadik üteme előtt áll. Miközben a Wet Wipe mindvégig magyar érdekeltségű volt, a tulajdonosi konszolidáció eredményeként mostanra csak az egyik alapító, Kohányi Ferenc jegyzi ügyvezetőként (is) a társaságot. Ő a stratégiai tervezésre fókuszálva egyre kevésbé vesz részt a napi operatív irányításban. Ezt a feladatot az elmúlt évek alatt fokozatosan rám ruházta” – magyarázta Kozsnyánszky Gyula, aki egy évtizede, minőségirányítási vezetőként került a vállalathoz, majd a ranglétra több fokát bejárva öt esztendeje lett gyárigazgató, később pedig az orvostechnikai eszközök piacán kijelölt felelős személy.
Azt tapasztalja, hogy az elmúlt évtizedben jelentősen fejlődött az európai és a magyarországi higiéniai kultúra, s ennek köszönhetően a nedves törlőkendők piaca is megnőtt. A babaápolásból szép lassan átszivárgott a használatuk a mindennapi higiéniába, ráadásul a Covid is erőteljes hatással volt ezen termékek alkalmazására. Ugyancsak érdekesség, hogy az autóápolásban szintén egyre nagyobb szerep jut ezeknek a produktumoknak. Amit régen hajtógázas flakonba zártak, azt ma nedves törlőkendő formájában árulják – legyen az autóbelső-ápoló vagy gépkocsiüveg-tisztító. Sőt, mostanra a műszerfaltisztítókat is törlőkendőkkel árulják.
„Elsőre mindenki a babapopsitörlésre gondol, amely valóban a törlőkendők legnagyobb mennyiséget igénylő, elsődleges felhasználása, de rendkívül jelentősek az egyéb kozmetikai termékek is – a szépség-ipari produktumoktól kezdve az autóápolási, -tisztító kendőkön át a kisállattörlőkig. A másik meghatározó felhasználási terület a fertőtlenítőkendők szegmense, amellyel kapcsolatban még egzotikumról is beszámolhatok, mert a dubaji piacra gyártott termékkel a tevék tőgyét fertőtlenítik le fejés után” – mondta a Figyelőnek a szakember. A fertőtlenítőkendők iránt amúgy is nőtt a kereslet, ám a koronavírus-járvány kitörését követően drámai mértékben megugrott rájuk az igény.
Mára viszont – igaz, a 2019-es forgalomnál lényegesen erősebb bázison – Európában és Magyarországon is nyugvópontra jutott a piac.
„A pandémia kirobbanása után egyik pillanatról a másikra a három-négyszeresére bővült a rendelésállományunk. A hirtelen megnövekedett keresletnek még úgy is emberpróbáló feladat volt megfelelni, hogy közben majdnem megdupláztuk az üzemi létszámot. Ma negyvenen vagyunk, s közülünk huszonöten dolgoznak az üzemben úgy, hogy az állandó létszámunk a járvány után is stabil maradt. A Covid megjelenését követően a megszokott kettőről így is azonnal átálltunk három műszakra, amin másfél évig nem is változtattunk, miközben termelésvezető kollégáimmal még a hétvégéket is végigdolgoztuk, az üzemi munkatársakkal együtt. Mindeközben a munkaszervezésnél is nagyobb feladatot jelentett az alapanyag-beszerzés, ami rendkívüli szervezést igényelt. A mi produktumainkhoz szükséges alap- és hatóanyagok többsége ugyanis európai gyártóktól érkezik, viszont ezeket a legtöbb ország stratégiai terméknek minősítette, s betiltotta az exportjukat. Így, miközben hirtelen áruhiány keletkezett, mert minden törlőkendőgyártó ugyanazt kereste, a bajt tetézve elképesztő módon megugrottak az árak” – foglalta össze a gyárigazgató.
A teljes cikk a Figyelő legfrissebb számában olvasható.
