Több mint nettó 345,5 milliárd forint értékesítési árbevételt ért el a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. (NÚSZ) tavaly – derült ki a cég frissen nyilvánosságra hozott 2021-es pénzügyi beszámolójából. Ez majd 15 százalékkal haladja meg a 2020-as hasonló adatot. Akkor mintegy nettó 300,7 milliárd volt a forgalom. A teljes egészében állami tulajdonú vállalat adózott eredménye ennél is látványosabban javult: a két évvel ezelőtti szűk 0,12 milliárdos nyereség 2 milliárd fölé ugrott. Ennek terhére a magyar állam nevében a tulajdonosi jogokat gyakorló, a nemzeti vagyonért felelős tárca nélküli miniszter az idén április elején 1,952 milliárd forint osztalék felvételéről határozott. A fennmaradó összeg a társaság eredménytartalékába kerül.

A 2013 nyarától működő NÚSZ elmúlt üzleti évében, 2021 januárja és decembere között csúcsra járt bevételek zömét a használati idővel arányos útdíjszedés és ellenőrzés (ez a személyforgalomra vonatkozó e-matrica-rendszer), valamint a megtett úttal arányos elektronikus díjszedés (ez a teherforgalmat érintő e-útdíj) adja. Az utóbbi a fajsúlyosabb: nettó 251 milliárdnál is több folyt be ezen a címen, miközben 2020-ban még valamivel nettó 221 milliárd forint alatt maradt ez az összeg. 

Ahogy arról a VG korábban beszámolt, a pozitív trendet mutató e-útdíj-bevételeknek azért is van jelentőségük, mert az állam ebből fedezi a következő 35 évben a gyorsforgalmi úthálózat építési, felújítási és üzemeltetési költségét, a feladatot a Themis Magántőkealap nyerte el. Ugyanakkor az e-matrica értékesítése is kedvezően alakult, és a 2020-as bő 53 milliárd forint után már 65 milliárd közelében zártak az eladások. A díjköteles úthálózat köre egyébként évről évre bővül, tavaly év végére a teljes hosszúság meghaladta a 7300 kilométert is.

Külföldiek fizetik a sztrádakoncesszió felét

Az autópályák üzemeltetéséért járó százmilliárdos díjat az e-útdíjból kell fedeznie az államnak. Ez könnyen kigazdálkodható, mivel ebből sokkal több pénz folyik be a büdzsébe, ráadásul ennek többségét a nemzetközi teherforgalom fizeti.

Érdekes változás állt be a pótdíjbevételeknél. A számok alapján jogkövetőbb magatartásra lehet következtetni a járművezetők részéről, de valójában inkább a pandémia hatása látszik. A járvány okozta kisebb úthasználói forgalom a 2020-as évben még nem befolyásolta számottevően a pótdíjbevételeket, azonban tavaly már szerepet játszott abban, hogy csak 7 milliárd forintnyi értékben állapítottak meg bliccelést a fizetős magyar útszakaszokon. Ugyanez az érték egy évvel korábban 7,5 milliárdnál is magasabb volt. A társaságnak a vevőkkel szembeni kintlévősége az e-matrica és e-útdíj értékesítése kapcsán nagyjából 14,4 milliárd forint. Az előző év utolsó napján 673-an álltak munkaviszonyban a NÚSZ-nál, ebből az aktív állományi létszám 640.

Fotó: Szendi Péter / Vas Népe

A NÚSZ és az Innovációs és Technológiai Minisztérium – illetve annak jogutódja az új kormányban – az útdíjszedési és ellenőrzési rendszerek üzemeltetésére 2022-ben két különálló szolgáltatási szerződést fog kötni. A beszámolóban az olvasható, hogy ennek előkészítése folyamatban van, a megállapodások hatálybalépéséig a cég a saját forrásai terhére a 2021-es szerződésében meghatározott feladatait látja el. Mindenesetre a 2022. évi költségvetés díjbevételi elvárása összesen nettó 337 milliárd forint, ami a pandémia éveit követően már tetemes emelkedés. A cég ennél is magasabb összeggel számol, és erre az évre csaknem nettó 349 milliárd forint pénzforgalmi szemléletű útdíjbevételt tervez, ami a büdzsében szereplő célhoz képest 12 milliárdos többlet.

Nemcsak a belpiacra koncentrál azonban a NÚSZ, hanem – a kormányzatnak magyar know-how-ra vonatkozó exportterveihez kapcsolódó stratégiájának megfelelően – fokozottan erősítené a nemzetközi szerepvállalását is. Ebbe beletartozik a magyar útdíjszedési és ellenőrzési rendszerek megismertetése a nemzetközi piacon, valamint a kapcsolódó IT-fejlesztések külpiaci értékesítésének fellendítése. Az üzleti lehetőségek között talán az indonéz útdíjrendszerben való érintettség a legismertebb, de ezenkívül a cég további országokkal is aktívan együttműködik. A Nyugat-Balkán térségében ilyen Koszovó, Montenegró és Szerbia, de a román és a szlovák elektronikus útdíj terén is vannak ambíciói a társaságnak. Ázsiában a Fülöp-szigetek és Üzbegisztán, Afrikában Namíbia, a tengerentúlon Ecuador, a Közel-Keleten pedig Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek projektjeiben vehet részt a NÚSZ.