A GKID és az Árukereső.hu mérései szerint 2022 első három hónapjában 23,7 százalékos növekedést ért el az online kiskereskedelem, azonban az év második három hónapos szakaszának internetes forgalma – az a háborús bizonytalanság, valamint a romló árfolyam által erősített recessziós félelmek együttes hatására – csupán 7 százalékkal emelkedett, ezzel ez lett a hazai e-kereskedelmi szektor valaha mért leggyengébb növekedést mutató negyedéve.
Madar Norbert, a GKID vezető tanácsadója elmondta, hogy a változó gazdasági helyzet mind a lakosságot, mind a kereskedőket sokkhatásként éri, ezért a kereslet és a vásárlóerő befagyása természetes jelenség egy ilyen turbulens időszakban. Szerinte a helyzet ebből a szempontból a pandémia elején tapasztalt bizonytalanságra emlékeztet: időbe telik, amíg meglesz az igazodás, az alkalmazkodás az új körülményekhez.
A szakember véleménye szerint 2022-ben csökken a vásárlóerő 2021-hez képest, azonban azt, hogy az online és offline csatornák közötti átterelődés mekkora lesz, nehéz prognosztizálni.
Madar Norbert szerint az ártudatosabb fogyasztói viselkedés ismét az e-kereskedelem malmára hajthatja a vizet.
Hasonló véleményen van Baka László, az Árukereső.hu marketingvezetője: „Egy kevésbé pozitív gazdasági környezetben is bővülhet az online piac akkor, ha a kereskedők jobb ajánlatokkal, kedvezőbb és összehasonlíthatóbb árakkal tudják az internetes vásárlás felé terelni az egyre árérzékenyebb vevőket. A szakember úgy véli, bár lesznek lemorzsolódók, vagy a neten csak ritkábban vásárlók, ezzel együtt sokan az árérzékenység vagy az üzemanyagár növekedése miatt fordulnak gyakrabban az online rendelések felé.”
A termékkategóriák versenyében a ruházati cikkek megelőzhetik a műszaki termékeket
Miközben a piac növekedése megtorpanni látszik, egyre szorosabbá válik a verseny az interneten értékesített termékkategóriák között. A legnagyobb forgalmat generáló online termékcsoportnak továbbra is a műszaki cikkek számítanak, azonban a szegmens forgalma 2,1 százalékkal csökkent 2022 első felében 2021 azonos időszakához képest.
A képzeletbeli dobogó második fokán a ruházat és a divatcikkek állnak, de már nem sokáig:
a nemzetközi trendeket követve ez a szegmens hamarosan itthon is az élre ugrik a termékkategóriák versenyében.
Erre utal az is, hogy az év első felében 39 százalékos növekedést produkáló, és az ennek következtében előállt bruttó 104 milliárd forintos internetes forgalmi érték alig marad el a listavezetőtől. Ezt Baka László a fogyasztói szokások átalakulásával magyarázza. Szerinte nincs szó arról, hogy az ország ruhavásárlási lázban égne, csupán az értékesítési csatornák között válik egyre hangsúlyosabbá az online.
Most a ruha- és divatszektorban látjuk ugyanazt az átterelődést, amely a műszaki cikkeknél néhány éve végbement
– szögezi le az Árukereső.hu marketingvezetője.
Szintén felzárkózóban van a gyorsan forgó fogyasztási cikkek online piaca, de egyelőre elég messze az éllovasoktól: a netes FMCG-szektor bruttó 64 milliárdos forgalmat realizált január és június között. Ezzel a 13,3 százalékos fél év per fél év alapú növekedéssel is eljutott addig, hogy részesedése a teljes netes kiskereskedelemből átlépje a 10 százalékos határt. A gyorsan forgó fogyasztási cikkek teljes piacán ugyanakkor bőven van tere a fejlődésnek, ezen belül ugyanis az online aránya még mindig nagyon alacsony, mindössze kétszázalékos.
