Háromszázezer forintra bírságolta a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal a Tesco-Global Áruházak Zrt-t., mert megsértette a hatósági áras élelmiszerekről szóló jogszabályi előírást – olvasható a hatóság június végi vonatkozó határozatában, amit szeptember elején hoztak nyilvánosságra.
Ezzel az Aldi és a Lidl után a Tesco is feliratkozott azon kiskereskedelmi láncok közé, amelyek megbuktak az árstopos termékek értékesítése során.
Cukrot és olajat sem árult a Tesco
Az eset április 27-én történt, amikor a kormányhivatal közérdekű bejelentés alapján helyszíni hatósági ellenőrzést végzett a vállalkozás mátészalkai áruházában. Ekkor derült ki, hogy a hat hatósági áras termékből a Tesco kettőből nem tartott árukészletet.
Ez a kristálycukrot és a napraforgó-étolajat érintette.
Azt is megállapították, hogy a 2021-es adott napi (az ellenőrzés szerdára esett) átlagos készletmennyiséget igazoló dokumentumok sem álltak rendelkezésre. Ez azért fontos, mert a törvény kimondja, hogy a kereskedő köteles a 2021. október 15. napján forgalmazott, az idén februártól hatósági áras termékekből naponta legalább a hét adott napjára vonatkozó 2021. évi átlagos napi mennyiséget tartani.
A tapasztaltak miatt hivatalból eljárás indult, a Tescót pedig tájékoztatták, hogy az ügyben élhet a nyilatkozattételi jogával.
A Tesco szerint súlyos beszállítói problémák magyarázzák a hiányt
A kiskereskedelmi lánc így is tett, és hosszú magyarázatot fűzött a vizsgálathoz. Először is leszögezte, hogy álláspontja szerint a jogszabályi előírásoknak maradéktalanul eleget tett, és készlethiányra vonatkozó panasz sem szóban, sem írásban nem érkezett hozzájuk. Elmondta azt is, hogy különös gondot fordít vásárlói megfelelő kiszolgálására, ennek érdekében az esetleges készlethiányt napközbeni beszállításokkal igyekszik elkerülni, folyamatosan biztosítva az áruházaik megfelelő ellátását. Ha egyes árucikkekből mégis hiány lépne fel, azt azonnali beszállítással próbálják pótolni. Ugyanakkor azt is közölte, hogy
az étolaj, a cukor, illetve egyre több termék tekintetében a beszállítói kiszolgálási szint kritikus, így egyre többször kell azzal szembesülnie, hogy hiába rendel, nem érkezik be a központi raktárjukba az elvárt mennyiség.
Ennek következtében pedig az áruházaikba nem tud olyan mennyiséget szállítani, amennyit tervez. Szerinte ez vezetett ahhoz, hogy a kérdéses ellenőrzés során a hatóság üres polcokat talált. Tájékoztatása szerint a beszállító két héten keresztül, április 17-től 30-ig olajból a megrendelt mennyiség 24, majd 44 százalékát tudta csak biztosítani, ami igen jelentős kiesés, összesen 75 ezer karton. Cukorból a megrendelt mennyiség 53, majd 75 százaléka érkezett be, ami szintén tetemes, 53 ezer kartonos mínuszt okozott. Elismerte, hogy valóban volt egy-két nap, amikor a készlethiány ténylegesen fennállt. Ennek kapcsán megjegyezte, hogy ennek a beszállítói kiszolgálási szint jelentős visszaesése mellett a kiugróan magas értékesítés,
azaz a pánikszerű fogyasztói felvásárlás is az oka.
Szerintük éppen ezért a készlethiányok nem róhatók fel a Tescónak, hiszen ezeknek a cég is csak az elszenvedője. A teljes képhez az is hozzátartozik, hogy miután a hatóság megállapította a mulasztást, az áruházlánc az ellenőrzést követően a jogsértést megszüntette. Ezt úgy kommentálta, hogy amint érkezett újabb beszállítás a központi raktárba, azonnal intézkedtek a készlethiány megszüntetése érdekében.
Többre is büntethette volna a Tescót a fogyasztóvédelem
A kormányhivatal ugyan figyelembe vette a Tesco érveit, de ezeket a felelősség alóli mentesülés szempontjából nem tudja elfogadni. A jogszabály egyértelműen fogalmaz: adott termékekből meghatározott készletet kell felmutatnia a vállalkozásnak.
A vállalkozás köteles gondoskodni a vonatkozó jogszabályi előírások maradéktalan betartásáról, a jogsértés megvalósulása szempontjából irreleváns, hogy egyes termékekből miért nem volt készlete
– húzta alá.
Kiemelték, hogy a Tesco először sértette meg a hatósági áras termékekre vonatkozó jogszabályhelyt, így a kormányhivatalnak 50 ezertől 3 millió forintig terjedő bírságot kellett kiszabnia. A jogsértés súlya kapcsán külön mérlegelte, hogy
a jogalkotó a magyar családok védelme érdekében döntött az árstopról.
Az egyes alapvető élelmiszereken belül a hazai fogyasztói igényeknek megfelelően a legnépszerűbbek árát maximalizálták, ezért a rendelkezések betartása kiemelkedően fontos. A hatósági árak betartása mellett a megfelelő mennyiségek biztosítása ugyancsak elsődleges szempont. Azt a körülményt is értékelte, hogy a vállalkozás az egyik legjelentősebb üzletlánc Magyarországon: országszerte közel 200 üzletet működtet és több mint 10 ezer fő alkalmaz. A tavaly közzétett mérlege alapján a nettó árbevétele több száz milliárd forint volt, amely gazdasági szempontból jelentős. Ezek ismeretében
a hatóság a 300 ezer forintos fogyasztóvédelmi bírság kiszabását tartotta indokoltnak a fogyasztók vagyoni érdekeinek védelme érdekében.
Egyúttal arra is figyelmeztette a Tescót, hogy a jogszabály ismételt megsértése esetén a bírság ennek legalább a duplája lesz, illetve elrendelheti a vállalkozás kereskedői tevékenységének ideiglenes, egy naptól fél évig terjedő eltiltását is.
Napokon belül dönt a kormány az árstop jövőjéről
A VG tegnap írta meg, hogy komoly esély van rá, hogy a kormány még ezen a hétvégén, szombaton összeül. Ha ez így lesz, már akkor döntés születhet az üzemanyag és az élelmiszer árstopjáról, amelyek határideje október 1-jén lejár. Legkésőbb a jövő heti kormányülésen napirendre kerül a téma. A napokban több olyan hír jelent meg, hogy mind tejből, mind cukorból hiány van a boltokban. Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője a témában úgy értékelt lapunknak, hogy
ha kivezetik a hatósági árazást az élelmiszereknél, csökkennek a hiányjelenségek.
Ugyanakkor rámutatott, hogy ez nem azt jelentené, hogy jobban élnénk, csak azt, hogy a drágább terméket kevesebben vásárolnák meg, így több jutna azoknak, akik hajlandók, illetve tudnak érte többet fizetni. A lépés emelné az inflációt, valamint azzal is számolni kell, hogy amennyiben a kereslet számottevően visszaesik a magas árak miatt, az negatív következmény nemcsak a kereskedőkre, hanem a lakosságra nézve is.
