„Mindig meghatározott időrend szerint döntünk. Az árstopok egy része október 1-jével járna le. Ezt megelőzően, tehát a következő kormányülésen fogunk dönteni róluk. Ez vagy a jövő héten, vagy két hét múlva esedékes. Ha a jövő héten, akkor biztos, hogy nem szerdán” – ezt a múlt csütörtöki kormányinfón mondta Gulyás Gergely, amikor az újságírók rákérdeztek, mi lesz a sorsa a hatósági áras üzemanyagnak és a rögzített árú alapvető élelmiszereknek.
Ennek alapján tehát nem kizárt, hogy a kabinet még ezen a héten megtárgyalja a kérdést, de az is benne van a pakliban, hogy majd csak a következőn.
A VG értesülései szerint határozott esély van arra, hogy a kabinet még ezen a hétvégén, szombaton összeül.
Akárhogy is, a döntés küszöbön áll, és ez túlzás nélkül lázban tartja az országot. A 480 forintos üzemanyagár tavaly november közepétől, éppen tíz hónapja van érvényben, igaz, a kedvezményezetti kör többször is szűkült. A kristálycukor, a búzafinomliszt, a finomított napraforgó-étolaj, a házi sertéscomb, a csirkemell, csirke far-hát, csirkehát, csirkefar, csirkeszárnyvég és az ultramagas hőmérsékleten hőkezelt, 2,8 százalékos zsírtartalmú tehéntej árát pedig február 1-jétől rögzítette a kormány, lassan nyolc hónapja. Vagyis az ezektől való esetleges búcsú mindenképp új világot hozna.
Melyik forgatókönyv a legreálisabb, mi lesz az árstoppal?
Csakhogy egyelőre nem ismert, hogy valóban búcsúra kell-e készülni. A jelenlegi helyzetben az összes elképzelhető forgatókönyv reális lehet, tehát fenntarthatják, megszüntehetik, vagy fokozatosan vezethetik ki az árkorlátozásokat. Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője a VG-nek arról beszélt, hogy
a két szélsőséges eset valószínűsége talán kisebb, így leginkább valamilyen köztes megoldás képzelhető el.
Például az üzemanyag litere nem 480, hanem 500 vagy 550 forintba kerül majd. Jelezte, hogy az élelmiszereknél nehezebb meghatározni ilyen köztes módszert, még ha le is lehetne azt fektetni, hogy legfeljebb mondjuk 20 százalékos emelés történhet az ársapka előtti árszinthez képest. Úgy értékelt, hogy a köztes megoldás valószínűségét erősíti, hogy az ársapkák használatával kapcsolatban nincs konszenzusos vélemény: az egyik oldal a teljes kivezetést követeli, míg a másik még több termékre (kenyér) vetné ki a szabályozást.
Mit adott Magyarországnak a benzinárstop?
Regős Gábor kitért a hatósági árak előnyeire. Szerinte ezek – a rezsicsökkentett energiaár különösen – hozzájárultak ahhoz, hogy a fogyasztás bővülni tudjon, a reálbérek változása pedig pozitív maradjon. Vagyis az ársapka egy fontos eszköz az visszafogásában, illetve a háztartások jobb életszínvonalának biztosításában. Csak ha az üzemanyagokat vesszük alapul,
ezek ára most harmadával lenne nagyobb ársapka nélkül.
Az elmúlt időszakban ez az eltérés még ennél is nagyobb volt, hiszen az üzemanyagok piaci ára hetek óta csökken. A 480-as benzin és dízel az aktuális világpiaci ártól és a forint-dollár árfolyamtól függően 2-3 százalékponttal fogja vissza az inflációt.
Amíg a cégek is alacsonyabb, rezsicsökkentett áron vásárolhattak üzemanyagot, addig ennek volt egy további, másodkörös hatása: az ársapka a vállalatok költségeit is fékezte, azaz más termékek és szolgáltatások ára is lassabban emelkedett. Viszont a benzinkutak esetében problémát okozott a benzinárstop, elsősorban azoknál a kutaknál, amelyeknél a kiesést az egyéb termékek értékesítése nem tudta kompenzálni.
Mit adott Magyarországnak az élelmiszerárstop?
Az alapvető élelmiszerekre bevezetett ársapka hat-hét termék áremelkedését fogta vissza. A hatás összességében itt nehezebben becsülhető,
de talán 1-2 százalékpontra tehető, ennyivel mérsékelte az inflációt az intézkedés.
Fontos hangsúlyozni: nem elképzelhetetlen, hogy az áremelkedést a kereskedelmi láncok más termékek árában érvényesítették, vagyis a tényleges hatás kisebb. A szakértő azt is hozzátette, hogy az élelmiszerárstop azoknak a kereskedőknek okozhatott nehézséget, akiknél az érintett termékkörök felülreprezentáltak voltak. De tömeges boltbezárásokról ezzel együtt sem lehetett hallani.
Mi a baj az árstoppal?
Az összefoglaló válasz a kereslet rugalmatlansága, vagyis hogy magasabb árak esetében a kereslet csökken. Ez az élelmiszer-fogyasztásnál nem cél, azonban a magasabb üzemanyagárak eredményeként feltehetően többen választanák a közösségi közlekedést, aminek kétségtelenül lennének pozitív hatásai. A kereslet mérséklődése nyomán természetesen a hiányjelenségek is csökkennének,
bár ez nem azt jelentené, hogy jobban élnénk, csak azt, hogy a drágább terméket kevesebben vásárolnák meg,
így több jutna azoknak, akik hajlandók, illetve tudnak érte többet fizetni.
Hosszabb távon az ársapka okozta veszteség az élelmiszerláncok alkupozíciója és árazási politikája miatt részben a termelőknél csapódhat le, ami káros lenne a mezőgazdasági szereplők és az élelmiszeripar számára is.
Mi történne, ha október után fennmaradna, és mi lenne, ha megszűnne az ársapka?
Ha minden változatlanul maradna, az az infláció és a lakosság szempontjából mindenképpen kedvező hír lenne, azonban természetesen továbbra is nehézségeket okozna a termelők vagy éppen a kereskedők számára. Ezért ebben az esetben várhatóan folytatódik a nemzetközi kereskedelmi láncok részéről az ársapka ellen indított lépéssorozat is.
A kivezetés magasabb inflációt okozna, ezzel csökkentené a fogyasztás volumenét, és a magasabb árak miatti kereslet-visszafogás a hiányt is mérsékelné.
Ez mind a termelőkre, mind a kereskedőkre pozitív hatással lenne, legalábbis egy darabig. További kedvező hatásként említhető, hogy a kereskedők nem próbálnák meg a veszteségeiket más, nem hatósági áras termékek árának az emelésével kompenzálni. Csakhogy érdemes észben tartani, és erre Regős Gábor külön is felhívta a figyelmet,
hogy ha a kereslet számottevően visszaesik a magas árak miatt, az már bizony negatív következmény,
nemcsak a kereskedőkre, hanem természetesen a lakosságra nézve is.
„
